Hogyan olvassuk az újságot? Én az utolsó oldaltól, a sportrovattól visszafele haladva szoktam. (...) Hajlok arra a véleményre, miszerint a sportról szóló híradások a legmegbízhatóbbak - és ez a címlap irányába haladva egyre kevésbé jellemző az újságokra.

Kapcsolódó idézetek

1. Az igazi újságolvasás nem egy vagy talán két nyomorúságos napilapocska felületes átlapozása. Az igazi, mert az észt és a látókört egyaránt tágító újságolvasásban az összes piacon (vagyis a trafikban is) megtalálható újság bennfoglaltatik, ha nem is elejétől végig, de azért legalább nagyjából, ami azt jelenti: szalagcím, vezércikk, legfontosabb rovatok, legfontosabb vélemények, valamint legfontosabb (kül- és bel-) politikai, helyi, gazdasági, tudományos, sport-, kulturális, társadalmi hírek satöbbi. Robert Seethaler
2. A tényszerû tudósítás mindig biztonságot ad. Ott vannak kéznél az információk, melyek alig várják, hogy sorba rakjam őket, és követhető formát adjak nekik. Fogd a tényeket, az arcokat, az igazság különböző aspektusait, csiszold őket fényesre, és vesd papírra - illetve az esetemben billentyûzetre -; a többi már az olvasó dolga. Mira Grant
3. A napilapok manapság alapvetően olyan nyereségorientált vállalatok, amelyek azt adják el a népnek, amit az igényel. Ahelyett, hogy irányítanák a közvéleményt, inkább követik, és igyekeznek előre kitalálni, hogy egy adott témáról mit is szeretne gondolni a nagyközönség. (...) A híradások ennek megfelelően túlnyomórészt negatívak: mivel mindig valami meglepő dologról kell szólniuk, nyilvánvaló, hogy azt helyezik előtérbe, ami elromlott, félresikerült.
4. A tudományok ugyanolyan sokszínûek, mint a sport. A sportról szóló írások általában nehezen tudnak túllépni a semmitmondó általánosságokon - dicsérik az emberi versenyszellemet és így tovább. Érdekesebb, ha egy adott sport sajátosságairól írunk; még vonzóbbak a különösen izgalmas mérkőzésekről szóló beszámolók és a kulcsszereplők személyiségének bemutatása. Ugyanez a helyzet a tudományok területén. Minden egyes tudományágnak megvannak a saját, jellemző módszerei és hagyományai. Mégis leginkább a lenyûgöző egyéni felfedezések vagy felismerések keltik fel az érdeklődésünket. Martin Rees
5. A híradós objektíven és egyszerûen fogalmazza meg az adott hírt - nyilván a magyar nyelv szabályainak megfelelően. Nem fûzök hozzá kommentárt, nem teszek hozzá semmilyen gesztust; majd a televízió előtt ülő néző eldönti, hogy az elhangzottakból számára mi igaz, mit fogad el vagy mit nem. A hír feldolgozását rábízzuk a nézőre, nincs cinkos kikacsintás. Én azt gondolom, hogy ez az igazi híradózás. Erős Antónia
6. Egyre több dologra van szükségünk az élethez. Több csomag kekszre és több futópadra, vékonyabb harisnyanadrágokra, újabb tévékre, már nem érjük be annyival, hogy két- vagy akár háromnapos újságokat olvasunk, a világ napról napra változik, és a tegnapi újság teljesen haszontalan, annyi erővel akár a könyvtárba is bemehetünk a 19. századról olvasni. Különös, hogy régen mennyivel lassabban zajlott itt minden. Jón Kalman Stefánsson
7. Nyilvánvalóan rossz a fake news, és rossz, amikor ezt felhasználják indulatkeltésre, és rossz, amikor az az indulat ki is robban. Az a legrosszabb. De a dolognak van egy másik oldala is. Az embereket gondolkodásra készteti, hogy ne higgyenek el mindig mindent azonnal, csak azért, mert azt írta az újság.
8. Az újságíró karrierje olyan rövid, mint az atlétáké. Korán jutunk dicsőséghez és hatalomhoz, aztán máris átadhatjuk a helyünket a következő nemzedéknek. Kevesen vannak, akik folytatják, és még feljebb jutnak. A többiek lecsúsznak, kritikusok lesznek, blogot írnak, előadásokat tartanak, és a kelleténél több időt fordítanak arra, hogy lenyûgözzék a barátaikat. Paulo Coelho
9. Az újságban a hírek sokkal inkább érdekelnek, mint az árfolyamok, mert ezek már (...) a tegnapot jelentik, a hírek ezzel szemben tulajdonképpen a holnap árfolyamai. André Kostolany
10. Ismerte az életet, aki azt mondta: inkább lennék szerencsés, mint jó. Félünk beismerni, hogy az életünk milyen nagyban függ a szerencsétől. Rémisztő, hogy mennyi mindent nem tudunk befolyásolni. Ha például a meccsen a labda megakad a háló élén, egy pillanatig ott a kérdés, továbbmegy vagy visszaesik. Kis szerencsével továbbmegy, és nyersz, de ha mégsem, akkor veszítesz.