Ugrás a tartalomra
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, s annak nyolc fia. Ettől eltekintve nem volt több egy vesszőnél a Történelem egyik lapján. Szomorú, ám ez minden, amit egyesekről el lehet mondani.
Kapcsolódó idézetek
-
Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s ennek az asszonynak volt két szép fia. Az egyik, az idősebbik, elszegődött egy hajóra, melynek első útja mindjárt a Csendes-óceánra vezetett. Mi történt vele, mi nem, nincs aki megmondja, mert hûlt helye lett a tengereken. A kisebbik otthon maradt. De egyszer, amikor az anyja elküldte cukorért (ami a hetedik ház), nem jött többé haza. Ez megtörtént eset. De a mesékben az özvegyasszonyoknak három fiuk szokott lenni s mindig a harmadik, aki boldogul.
Örkény István
-
Hol kerék, hol talp, küszködtünk, szegények voltunk, de megérte, százszor is megérte, bizony! Elég, ha a gyerekeimre nézek!
William Somerset Maugham
-
Egyszer volt, hol nem volt, kezdődnek a mesék valahogy így, mondjuk egy messzi, messzi tájon, valahol ott, ahová vágyni még érdemes. Ezért is végződhetnek úgy, megannyiszor, hogy ha nem hiszitek, hát járjatok utána. Mindegyikünk egy-egy vándor, te is, te is, kutatjuk a magunk meséjének igazát. Boldogan élnénk, meg nem halnánk.
-
Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hûlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van.
-
Gyászjelentések. Férfiak és nők élik az életüket. Dolgoznak, szeretnek, álmodnak, nevetnek és sírnak. Aztán meghalnak. És aztán valaki, akit még csak nem is ismernek, aki egyszer sem találkozott velük, összefoglalja az egész életüket egy vagy két bekezdésben a helyi újságban. Kivéve, ha elértek valamit. Valamit, amiről a szerző úgy gondolja, fontos (...), talán kapnak két hasábot is (...). Ha semmit sem értek el, a lap aljára temetik, vagy abszolút kihagyják őket.
-
Teljesen kiegyensúlyozott ember alig van, ez kétségtelen, sok tízezer, vagy talán százezer között egy ha akad, és az is elég gyenge példány...
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
-
Az idők kezdetén kicsi volt az igazságtalanság. De minden újabb kis igazságtalanság hozzáadódott, bár önmagában egyiknek sem tulajdonítottak jelentőséget. És nézzétek, hova jutottunk.
Paulo Coelho
-
Keresem, hol a baj,
Pedig egyszerû,
Valami elmúlt, eltûnt,
S ettől lett keserû.
Edda
-
Egy szülő elvesztését talán lehet balszerencsének tekinteni. Kettőt elveszteni viszont már gondatlanságnak tûnik.
Oscar Wilde
-
Testvérem, a szerencsésnek egy erénye van csupán, és nem több: így könnyebb lesz átkelni a hídon. Sok erényt birtokolni kitüntetés, ám nehéz sors is egyben, és hány erényes elbujdokolt már a pusztaságba, és véget vetett életének, mert belefáradt abba, hogy csatatér legyen erényeinek szüntelen csatáihoz.
Friedrich Nietzsche