Hónapok óta a híredet se hallom, Hiába ordítok, nem hallod már a hangom. Tán a hétköznapok fogságába estél, Bár segíthetnék rajtad, drága testvér.

Kapcsolódó idézetek

1. Már egy hónapja semmi hírem sincs felőled. (...) A két kezem közé kell fognom a fejem éjjel és nappal, üres és túlterhelt óráimban egyaránt, hogy meggyőzzem magam róla, hogy valóban létezel valahol, és egy napon majd visszajössz hozzám, megérintesz a kezeddel, elsimítod a ráncaimat, a félelmeimet. (...) Tudd, hogy egész életemben várni foglak, még akkor is, ha öreg leszek, és semmire sem fogok emlékezni. Consuelo de Saint-Exupéry
2. Rám se néz, hozzám se szól. Napok telnek el. Vonszolom magam. Valami belém markol és lüktet. Valami belém hasít és szúr. A nappalok még telnek, mert sok a munka, de az éjszakák… Nem alszom, nem eszem, hányingerem van, szédülök, remegek. Rosszul vagyok, nincs kedvem, nincs erőm, megmagyarázhatatlanul rám tör a sírás. Direkt kikapcsolom a telefonomat, hogy ne várjak semmit, aztán ez gyötör, visszakapcsolom, semmi, majd újra ki. Tisza Kata
3. Szólsz hozzám, de én már meg se hallak, Fal van köztünk, de nincsen rajta ablak, Nem látlak és nem vagy itt, pedig mellettem állsz, Úgy örülnék egyetlen kis szónak.
4. Csak várok: várok, de nem jön. De mindennap hallom, ahogy (...) szólít engem. Mégsem látom sehol. Sehol. A neve benne van a telefonomban. De nem veszi fel soha többé. Nincs módom rá, hogy újra beszélhessek vele. A nap felkel, majd lenyugszik. De ő mégsincs sehol (...). Bármit is teszek (...), nem hozza vissza. A világ megállt forogni.
5. Túl sokat álmodtam, álmodtam rólad. Túl sokat néztem a távolba várva. Itt tartlak most a karomba zárva És nem vagy közelebb. Balázs Béla
6. Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. József Attila
7. Hiába figyeltem és hiába próbáltam meghallani a ki nem mondott szavait, nem hallottam semmit. (...) Olyan hangos a csend körülötte mindig, hogy szinte meg lehet süketülni. Senki nem áll közel hozzá, akivel beszélhetne. Cecelia Ahern
8. A torkom összeszorul, Járni alig bírok, Az útra napfény borul, Ha rád gondolok, sírok. Nincs már miben hinnem, Ráuntam a tájra, Nekem senkim sincsen, Most látsz utoljára. Vad Fruttik
9. Azt mondtad, jól vigyázol rám, elhittem, mégis itt hagytál! Már régen nem vigyázol rám. Azt mondtad, bújj közel hozzám, nem érhet semmi itthon már. Túl régen nem vigyázol rám.
10. Maradj velem, segíts nekem, Vigyél haza, fogd a kezem, Szeress nagyon, fáradt vagyok, S nehéz a szívem. Balázs Fecó