Hóval lepett égi úton Mikulás már útra kél, csillagok szállnak fölötte, s vígan fut véle a szél.

Kapcsolódó idézetek

1. Égi úton fúj szél, hulldogál a hó. Nem bánja azt, útrakél Mikulás apó. Zelk Zoltán
2. Amikor télen hullni kezd a hó, Indul útjára Mikulás apó. A szél szakállát tépi, lengeti, De ő kigyelme ezt csak neveti. Szélnek, viharnak vígan neki vág, Csak egy arasz neki a nagyvilág. Egy pillanat: átszáll a tengeren, Egy pillanat: mindenütt ott terem. Benedek Elek
3. A Mikulás gyorsan eljő, feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját.
4. Jó reggelt, jó reggelt! Ébredjetek szépen! A Napocska is felébredt, s fent jár már az égen. Aranyosi Ervin
5. Intést kaptál, szólt a naptár, világ készül karácsonyra, (...) Mindenféle szépre, jóra, érzelmesre, meghatóra, Minden múltat elfeledve, ünneplőre kong az óra, S embert isten megsegíti; ő is készül, látható: Hull a hó, hull a hó, hull a... hull a... hull a hó. Gábor Andor
6. Ó, Mikulás, jó öreg, hullt színekből és hangokból míg összeáll csodád, hol vagyunk már a hajszolt holnapokban! Fáradt jelenből hajlunk múltba át.
7. A szél szebb napokat fúj feléd, itt egy új nap, új kezdet, új esély. Göröngyös az út, de a fény a végén szárnyakat ad, hogy az égig érjél!
8. Szent karácsony beköszöntött, pompázatos ruhát öltött. Oly szaporán, mint a zápor, ezer csillag hull a fáról. Mentovics Éva
9. Micsoda viharzó Keresztút húzódik a feldúlt levegőben! Jézus-arcú, csapzott madarak vijjognak, sírnak eltûnőben. Keszei István
10. Szél szava száguld csörgő fák közt, ünnepi ének csendül halkan. Hópihe-csillag száll le keringve, tenyereden olvad, s cseppként csillan. Ara Rauch