Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Képzeld el, hogy egy életen át menetelsz jégsivatagon és hóbuckákon keresztül, és semmi nincs, egyáltalán semmi, csak jég és hó. Ez a fehér és hideg monotónia eleve olyan szinten megdobja a fantáziádat, hogy az elképesztő. Sokkal kevesebb vizuális inger ér, és sokkal inkább rá vagy hagyatkozva a képzeletedre. Ilyen szélsőséges körülmények között nemhogy életben maradni, hanem jól is érezni magad, na, ez az igazi teljesítmény.

💍 Feleség 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Egy hatalmas és diadalmas erőfeszítés csúcsán, miközben az erek vadul lüktetnek koponyádban, hirtelen minden elcsendesedik benned. Minden világosabbnak, tisztábbnak tûnik számodra. Olyan, mintha egy hatalmas erejû fénynyaláb járná át a testedet. E percben meggyőződéssel hiszed, hogy végtelen erők birtokában vagy. Ha akarsz, akár repülni is tudsz. Nincs nagyszerûbb az életben, mint ez a fehéren izzó pillanat; és hajlandó vagy újból akár évekig is dolgozni, hogy ismét megízleld.
  2. A hegyen pontosan annyira vagy suta, annyira vagy gyenge, annyi kétség mardos, néha annyira vagy erős, vagy ügyes, vagy okos, amennyire tényleg. Olyan vagy, amilyen tényleg. Beszûkül a fizikai mozgástered, beszûkül a gondolkodásod, nincsen hova bújnod és menekülnöd, és egyébként a hegyet nem is érdekelné, hogy mivel próbálod elkápráztatni.
  3. Ha az ember szabadon engedi a fantáziáját, könnyen belekergetheti magát a félelem zsákutcájába, amely átöleli hideg csápjaival, és elveszi a harci kedvét. Jobb, ha az ember elfoglalja magát valamivel.
  4. A világ hatalmas, lehetőségekkel teli. Amíg élek, bármit megtehetek, bármit kipróbálhatok, bármit megélhetek. Megmászhatom akár a Mount Everestet, áthajózhatok óceánokat, bejárhatom a világot, de akár az ûrbe is eljuthatok. Vagy ülhetek csendben egy szobában, ábrándozva mások valóságán. Bármit lehet. Építhetek házat, tanulhatok zenét, írhatok könyveket, festhetek képeket, faraghatok szobrokat. Vagy kifekhetek a fûbe a csillagos ég alá, és élvezhetem az éjszaka csendjét. A döntés az enyém. Igen, bármit lehet az életben. Csak élni nem. Nélküled. Csitáry-Hock Tamás
  5. Az erdő nem hasonlít semmilyen más helyre. Először is térbeli. A fái körülvesznek, föléd tornyosulnak, minden oldalról rád nyomulnak. Az erdő elzárja a kilátást, elveszítesz minden tájékozódási pontot. Kicsinek, zavartnak és sebezhetőnek érzed magad, akár egy kisgyerek, aki furcsa lábak közé keveredett. Sivatagban vagy prérin állva tudod, hogy egy nagy helyen vagy. Az erdőben csak érzed. Hatalmas, jellegtelen semmi. És él. Bill Bryson
  6. Könnyen összemosódik a határ a képzelet és a valóság között. Sőt nem is határvonal ez, hanem széles, szürke tartomány, elég nagy, hogy könnyen eltévedj benne. Amit elképzelsz, létezni kezd, életre kel. Ian McEwan
  7. A semmittevés nekem nem dologtalanságot jelent. Tehát ez olyan, mint a fehér színben az összes többi. Ha megtalálom a belső csendemet, amellett zakatolhat a vonat vagy zúghat a repülőgép. Az a belső nyugalom vagy az a belső csend, amit én a magam számára tudok közvetíteni, tulajdonképpen mindenre lehetőséget ad. Mindenfajta elképzelésre, vágyra, boldogságra, megjelenítésre, és az utazásnak is vannak ilyen csendpillanatai. Kertész Zsuzsa
  8. Elképesztő, hogy csak ülök egy szinte üres szobában, és találok egy világot. Ez a világ gazdag, váratlan tulajdonságai vannak, és nem tudjuk, mire bukkanunk legközelebb. (...) Hogyan lehetséges mindez? Képtelen vagyok felfogni. Nem értem, mit jelent. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen absztrakt világ. Arra hajlok, hogy nincs, és becsapjuk magunkat. John Horton Conway
  9. Az Everest elnémítja az embert. (...) Amikor az ember lejön, úgy érzi, semmi sem érdemel szót, egyáltalán semmi. A semmi úgy beburkolja, mint egy hang. A nemlét. Persze ezt nem lehet megőrizni. A világ elég hamar betódul. Azt hiszem, a tökéletesség látványa hallgattatja el az embert: minek beszélni, ha nem tud tökéletes gondolatokat, tökéletes mondatokat megfogalmazni? Mintha elárulná az ember, amin éppen átment. Salman Rushdie
  10. Ha túl sokáig maradunk egy helyen, elfelejtjük, mekkora is valójában a világ. Nem érzékeljük a szélességi és hosszúsági körök jelentőségét. Ahogyan szinte felfoghatatlan az ember belső világának nagysága is. Matt Haig
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat