Ki fogom írni az ajtómra: Minden látogatás agresszió. Vagy: Irgalmazz! Ne lépj be! Vagy: Minden arc zavar. Vagy: Sohasem vagyok itthon. Vagy: Átok arra, aki becsönget. Vagy: Nem ismerek senkit. Vagy: Veszélyes őrült.

Kapcsolódó idézetek

1. - Gyere be! Mit hoztál ide el, csaknem hiánytalan? - Mindenem itt van, csak a szív kéne, ami még nálad van. - Azt nem adom, mert te azt örökbe adtad - szólok mérgesen, S becsapom az ajtót, felőlem meghalhat. Kispál és a borz
2. Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz, átléphetsz rajtam bármikor oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz, érintésedre- nyílóan, könnyen, zajtalanul. Fodor Ákos
3. Tudod, rossz vagyok. De tettem-e valamit ellenedre? Ám korholj, figyelmeztess, szidjál, vagy akár verj is meg, ha vétek valamit ellened, mindezt elviselem. De hogy egyáltalán ügyet se vess rám, ez kétségbe ejt! Ettől megőrülök! Cao Hszüe-csin
4. A pokol kapuja fölé nem az lehet írva, amit Dante gondolt, hogy "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!". Sokkal inkább az, hogy "Minden rendben lesz!", meg "Kár aggódni!". Fehér Boldizsár
5. Csukd be az ajtót, vissza se nézz: várni a könnyebb, menni nehéz, lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul, mindig lesz, aki vár, aki fél, mindig lesz, aki vissza se tér, megszül, és meghal, és elhagy. Szabó T. Anna
6. Azt akarom, hogy merjetek gorombák lenni, ha valakit aljasnak találtok! Merjetek ellentmondani! Merjetek felhördülni! Azt akarom, ne törődjetek udvariassággal, ha az igazatokról van szó! Szeretném, ha megreccsenne kissé a padló, ahogyan megálltok, s ha elsápadna az arca annak, kire ráhörkentek! Szilvási Lajos
7. Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy minden nap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Lázár Ervin
8. Mitől, mitől nem, tud lenni a csengő gépi berregésében valami árulkodó, barátságtalan, rideg, idegen tónus, mintha a csukott ajtón át belőnének a lakásba. Bodor Ádám
9. Vannak olyan szobák, amelyekbe nem szabad belépni. A harag. A félelem. Minden szenvedély, ami abba a "megszállott" irányba viheti el az elmét, amitől az ember összeroppan. Steven Pressfield
10. Nem adnálak senkinek, semmiért. Illetve... de. Igen. Adnálak. Valakinek, ingyen. Önmagadnak. Neked bármikor visszaadlak, ha kéred. Hiszen szabad vagy. Nem sajátíthatlak ki, nem köthetlek magamhoz. (...) Az ajtó nyitva áll. Bármikor beléphetsz, bármikor kiléphetsz. Nem azért léphetsz ki, mert nincs szükségem rád. A legnagyobb fájdalom lenne. De szeretlek. És ezért léphetsz ki. Csitáry-Hock Tamás