Kit porból gyúrt, Atyám, kezed, Lassan haladt, De hû maradt. A keskeny út, - Alleluja! - Hozzád vezet.

Kapcsolódó idézetek

1. Legyen előtted mindig út, Fújjon mindig hátad mögül a szél, Az eső puhán essen földjeidre, A nap melegen süsse arcodat, S amíg újra találkozunk, Hordjon tenyerén az Isten.
2. Ki hagyta rám e hajlékony hidat, mely magányomból hozzád vezet? Egyik pillére az én tenyerem, másik pillére a te kezed. Károlyi Amy
3. Megpihent a kéz, mely értünk dolgozott, megpihent a szív, mely értünk dobogott, könnyes az út, mely hozzád vezet, örökké őrizzük emlékedet.
4. Várt rám a szabad ég, s elnyelt a szakadék. Áldatlan múlt az, ami volt. Máshol nincs menedék, lángom csak veled ég. Számomra rég csak te vagy az út!
5. Oly könnyû a végakaratom, hisz nincs semmim, mit eloszthatok. A vándor sorsa mostoha, guruló kövön nincs moha. Testemet, ha van rá mód, hamvasszátok porrá, hamuvá. S tarka szellők szórják szét, hol tarka virágos a rét. Feléled tőle, kivirul.
6. Nehéz a búcsú, Ha nem lesz már kitárt kar. Fájó a búcsú, Szeretettől szakasztó. Sokáig szól a búcsú, Halál haláláig. De veled marad az elveszített. Gyöngédsége erősség. Derûje magasztosság. Tisztessége tisztaság. Az elveszítettet megleled. Gail Carson Levine
7. A Semmiből Isten felé tartok a föld porában. Micsoda szédítő, vad út örvényén jár a lábam! Keszei István
8. Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál! Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt: A por hull csak belé, e föld szülötte, Én glóriával átallépem azt. Madách Imre
9. Forró betonon hasalok Távoli hang csak a gyász Lassan lüktet egy ér Fellobog halkan a láz. Sima tenyér a hátamhoz ér Oh, csak játszik a szél Tudom, már messze vagy rég Bennem minden halk szavad él. Bonanza Banzai
10. A szél szebb napokat fúj feléd, itt egy új nap, új kezdet, új esély. Göröngyös az út, de a fény a végén szárnyakat ad, hogy az égig érjél!