Ugrás a tartalomra
Különös épületek a kórházak. Sokat eredetileg grandiózusra terveznek, hogy hirdesse önnön jelentőségét: "a legfontosabb közintézmény vagyok, születésed és halálod színhelye". Az épület további fejlődése azonban már prózaibb, gyakorlatiasabb megfontolásokat követ: a változó igényeknek megfelelően szárnyakat vágnak le belőle és ragasztanak hozzá, melléképületeket emelnek. Így végül a legtöbb kórház a fenséges és a praktikus keverékévé, az építészeti filozófiák és stílusok tárházává, a kiszolgált város mikrokozmoszává válik.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy kórház valóságos külön világ! Mennyi szenvedés, halál, de gyógyulás és élet is zsúfolódik egy épület falai közé! Az emberek sorsa az orvos kezében van - élet és halál felett dönthet. Az ilyen feladathoz csakis kellő alázattal és felkészültséggel lehet hozzáfogni.
Fábián Janka
-
A kívülállók azt hiszik, a kórtermeket pásztázva egyéni hőstetteket hajtunk végre zsinórban; sőt én is ezt képzeltem kezdetben. Pedig az igazság az, hogy a kórházak ugyan több tucat, ha nem több száz ember életét mentik meg naponta, de ez szinte mindig csapatmunka, rivaldafény nélkül. Nem egyetlen orvos egyetlen fegyverténye, inkább az értelmes terv a lényeg, amit tetszőleges számú kolléga kivitelez, folyton ellenőrizve, javul-e a beteg állapota, és módosítva a terven, ha nincs javulás.
Adam Kay
-
A kórházakra különösen jellemző, magából a helyzetből fakadó csend - egyikük betegen vagy sebesülten az ágyban, a másik egészségesen mellette -, voltaképp mindent elmond. Üres, jelentéktelen, felesleges semmiségek lesznek a szavak. Csak a legfontosabbról szabad beszélni.
John Ajvide Lindqvist
-
Az indusztriális kórházi vagy rendelőintézeti orvoslás úgy mûködik, mint egy nagyipari autójavító mûhely. Itt is, ott is specialisták vannak. A javítómûhelyben motorszerelők, karosszériások, elektromos szerelők, kárpitosok, fényezők, stb. A kórházban kardiológusok, belgyógyászok, endokrinológusok, gégészek, sebészek stb. Attól függően lépnek akcióba, hogy mi a baj. Érdeklődésük középpontjában a beteg szerv áll. Maga az ember a beteg szerv tokjává devalválódik. Benne van a rosszul mûködő szív vagy vese. A toknak pedig ne legyenek túlzott személyes igényei. Ennek megfelelően jó beteg az, aki szerény, alkalmazkodó, kellő áhítattal tekint a "szakemberre", és főként rutinszerûen gyógyítható. Rosszabb beteg, aki problémát, fejtörést okoz. A gyógyíthatatlan beteg pedig az orvoslás selejtje.
Popper Péter
-
A kórházi ágyak nem igazán alvásra valók. Csak a helyén tartják az embert, amíg folyton jönnek-mennek körülötte a személyzet tagjai, hogy ellenőrizzék az alapvető életfunkcióit.
Salman Rushdie
-
Az emberek olyannak képzelik a kórházat, amilyen csak a mesében van. Úgy tesznek, mintha kórházba az emberek mind gyógyulni járnának. Pedig van, aki meghalni megy.
Eric-Emmanuel Schmitt
-
A kórház a játszóterem. Az orvosok a játszópajtásaim, hiszen ők segítenek, hogy győzzek a játékban. Ugyanis az élet játék: ugyanúgy küzdeni és győzni kell benne, mint egy játékban. Győztél? Kaptál egy életet.
Kováts Laura Rozália
-
Az építészek manapság azért alkotnak, hogy lenyûgözzék a többi építészt, így aztán egy csomó furcsa - javíthatatlan - épület készül, ami alkalmatlan az ott lakók igényeinek kielégítésére.
Nassim Nicholas Taleb
-
A szenvedő ember és orvosa között sajátos, bizonyos tekintetben furcsa viszony alakulhat ki. A kórházi beteg számára az orvos kiváltságos lény, aki annál nagyobb hatalommal rendelkezik, minél nehezebben elviselhető a beteg szenvedése, ő a bizakodás, ő az élet ígérete, komor tekintete a csodatevés tudománya, egyetlen szava reményt nyújt, neki gyónnak meg, bőbeszédûen válaszolva minden kérdésére, előtálalva azt is, amit nem kérdezett, hogy ezzel még ott marasztalják néhány percig, mert ezek a bizakodás percei, amikor a szenvedés is enyhül.
-
Ha valaki új egyetemet vagy kutatóközpontot akar létrehozni, akkor a legfontosabb hely, amit bele kell terveznie, az a kávézó. Szükség van ugyanis egy olyan helyiségre, ahol az emberek pihenhetnek és nyugalomban beszélhetnek. Ha nincs más az épületben, mint egy folyosó tele zárt ajtókkal, akkor megfordulna a fejében, hogy belépjen valamelyiken és eszmét cseréljen másokkal? Szerintem nem. Szükség van nyitott terekre az információcsere érdekében.
Rolf-Dieter Heuer