Ugrás a tartalomra
Légy üdvözölve ősz, te föld halála,
Borult egeddel üdvözöllek én,
E szívhez illik bús napod homálya,
S e hervadás a messze föld szinén.
Kapcsolódó idézetek
-
Kapcsold le hiú szárnyaid.
Maradj a földön, s békülj meg vele.
Éld életed, ahogy lehet. Ne szidd!
Volt tavasza. Lesz ősze és tele.
A föld színén néha ragyog a nap,
Örülj te is. Sütkérezz, árva rög,
Míg egyszer majd a sok hû föld-darab
Lágy testvérszóval föléd dübörög.
Tóth Árpád
-
Õsz van és peregnek a sárgult levelek,
Meghalt a földön az emberi szeretet.
Bánatos könnyekkel zokog az őszi szél,
Szívem már új tavaszt nem vár és nem remél.
-
Itt hûvös ősz van. Lehullott már
Az első, hideg őszi dér,
Lemondani tanít a hulló,
Búcsúzó, sárgult falevél...
Az én szívem is rideg, fásult,
Csak néha sóvárg és beteg...
- Milyen az ősz maguknál, édes?
Óh írja meg! Óh írja meg!...
Ady Endre
-
Jó reggelt, Tél! Már vártalak.
Hajnalban a deres mezőn,
este a kopasz fák alatt.
A fagy jelezte jöttöd,
hogy az őszt a sárba döntöd.
A fagy és a félelem,
hogy fény nélkül mi lesz velem.
-
S e szép, kegyetlen, gyilkoló ősz -
S e halk, mosolygó hervadás -
Ez az a régi, bús történet,
- Történetünk ez, semmi más.
Kisfaludy Atala
-
Eljött az ősz, takard be szívem valamivel,
egy fa árnyékával, vagy inkább a tieddel.
Nichita Stanescu
-
Te, kit várnak romlottak és szüzek,
Jegyese minden lehullott levélnek!
S fogadd el tőlem ezt a levelet,
Napsugárral írtam és őszi kékkel,
És reménnyel és kétségbeeséssel
És benne egész esett-magamat
Hozom, s minden nyomorúságomat,
S az életem hozom -
Fogadj el így, ahogy vagyok
Ó Õszöm, békességem, Jézusom!
Reményik Sándor
-
Miként a fû, majd én is sorvadok,
S ha gyötörnek is vágyak, sóhajok,
Csak úgy szólnak a bordáim alatt,
Mint rét ölén az őszi bogarak.
Bárdosi Németh János
-
Éjfél van, az éj rideg és szomorú,
Gyászosra hanyatlik az égi ború:
Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,
Ébren maga van csak az egy szerelem.
Vörösmarty Mihály
-
Hideg verejték veri testem,
Remegően, félve, halóan,
Az őszi fûszálnál fakóbban
Állok és már érzem a vesztem,
Meghalok érted.
Ady Endre