Ugrás a tartalomra
Megáll egy percre a dolog zaja,
Elszáll egy ember könnyes sóhaja,
Két éhes gyermek ágyán felriad.
Kapcsolódó idézetek
-
Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek,
Szél fújta szavaid úgysem hallják meg.
Kopott ágyak, párnák, szakadt, piszkos függöny,
S lassan a földre hull egy üvegszínû könny.
-
A babák sírva ébrednek, ez már csak így van, pár órán át nyugalom és csend van, amíg alszanak, és az ember szinte megfeledkezik róla, hogy a valódi élete egy éhes, rúgkapáló, ordító kis követelőgép körül forog.
Jens Liljestrand
-
Gyermek ha ébred elhagyottan,
S tekintete sötét zugba mered,
Azt látja épp, amit nem láthat ottan,
Szeretve hívó két szelid szemet.
George Eliot
-
Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.
Ady Endre
-
Aludj, szavam fel nem zavar,
Hisz álmod oly tökéletes!
Ébredj? Fény várjon, zivatar?
Sírj és nevess?
(...)
Aludj! Még bûvkört jár vele
Egy álom: Szellemed nyugodt;
De szertefoszlik Édene
Ébred s zokog.
Edgar Allan Poe
-
Hunyd le most lassan a szemed,
Holnap történt meg, mi lepereg,
Hozzád ért az órám, s leszakadt,
Sírásod mega-megakadt.
Ghymes
-
Ilyen könnyeket az ember akkor ejt, amikor befejeződik egy álom, és rájön, hogy milyen édes is volt. Vágyik rá, hogy visszatérjen, de szembetalálja magát a borzalmas valósággal, amellyé az álom vált.
-
Valahányszor anyám jut eszembe,
Fájó könnyek gyülnek a szemembe
És keblemből sóhaj tör elő.
Jó anyám, hogy vágyódom utánad
S álmaimban fonódik reám csak
Két karod, a forrón ölelő...!
Morris Rosenfeld
-
Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át,
Fáradt, gyenge napjaimon vezess át.
Csak fogd a kezem, s maradj
Mellettem, amíg érzed,
Hogy zajos a világ.
-
A szerelem nem tart olyan soká, ha nem kerül étel az asztalra, nincs pénz a bankban, a gyerekek meg sírnak.
Rachel Hauck