Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Mi egész életünket, szívünket, lelkünket adjuk át a férfinak szerelmünkkel, jó és nemesnek kell tehát lenni annak, aki ez önfeláldozást teljes nagyságában méltányolni tudja, jó és nemes pedig csak az az ember, aki tiszta szeretetet hordoz keblében; enélkül mi nem remélhetünk tartós boldogságot; terhére leszünk, mihelyt az újdonság mámora elmúlik; a bírás tudata közönyössé teszi a birtokost, ha minden pillanatban nem emlékezik meg arról, hogy e birtoknak olyasmit köszön, ami többet ér a föld minden drága kincse és kitüntetésénél: a szívbeli tisztaságot, a jellembeli nemességet és a munkakedvet.

Kánya Emília
🎖️ Katonatiszt 👰 Menyasszony
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az erkölcsös ember csupán annyiban kelt rokonszenvet és szeretetet, amennyiben vágyakozást észlelnek rajta; ez egyszerre fejez ki birtoklást és kívánságot, gyöngéd szív birtoklását és azt a kívánságot, hogy hasonlóra leljünk valaki másban; amazzal vonzunk, emezzel átadjuk magunkat. Johann Wolfgang von Goethe
  2. Ha tudni akarjuk, igaz szerelem-e azon érzés, melyet férfi szívben költöttünk, nézzük, minő hatással van ez lelkére; ha jobbá, nemesebbé és munkásabbá nem lesz általa, nem tiszta ez érzés, és nem igaz a szerelem. Kánya Emília
  3. Akár bölcs lesz a nő, akit választ, akár hiú (...), szép vagy csúnyácska, gazdag vagy szegény, csak egyet adhat vagy tagadhat meg igazán - a szívét. (...) Szépségét, eszét képességeit eladhatja magának, de szerelme olyan kincs, amely pénzért nem kapható. Theodore Dreiser
  4. Jó (erkölcsös, bûntelen) az, ami nekem, neked, mindannyiunknak jó, amit ép ésszel, romlatlan szívvel jónak ítélünk, mert testi-lelki örömmel, boldog kielégüléssel jár, s így magunk is jobbá, emberségesebbé válunk tőle. Rákos Sándor
  5. Aki felismeri szívében a szerelmet, annak rohannia kell szeretni! (...) A szerelemből aztán szeretet lesz, ami sokkal hatalmasabb, mert vágytalanul tiszta! Kár, hogy az emberek ezt nem becsülik és nem maradnak együtt. Kár, hogy új vágyakat keresnek, új kielégüléseket! Kár, hogy a szeretet eljövetele helyett az új vágy kívánása jön, és elégedetlenséget, a tisztelet felszámolódását, a ragaszkodás felbomlását hozza magával! Mindezt azért, mert nekünk sohasem elég, ami van! Mindig elégedetlenek vagyunk és elzavarjuk magunk mellől a szépet, egy másik, új szépért. Török-Zselenszky Tamás
  6. Ahhoz, hogy szeressünk, - igazán szeressünk - meg kell érteni a másik embert, meg kell ismerni, és tisztelni kell. Igaz lélekkel gondoskodni kell a másik jólétéről és boldogulásáról. Adam J. Jackson
  7. Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmû ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket. Kölcsey Ferenc
  8. Ha szerelmünk nem rombol, nem okoz fájdalmat mások számára, ha kölcsönös, őszinte, tiszta, akkor az se nem tisztességtelen, se nem erkölcstelen. Az én olvasatomban sokkal "erkölcstelenebb" úgy élni az értékes emberi életet, hogy tapasztalatainkat - legyenek azok jók, rosszak, kellemesek vagy kínosak - nem adjuk át másoknak, abbeli félelmünkben, hogy megbélyegez minket a társadalom. Steiner Kristóf
  9. Miből áll a lelki szépség? A szív jóságából, az önzetlenségből, a hûséges ragaszkodásból, s egy kis kultúrából, ami alatt nem annyira iskolában szerzett tudást, mint inkább tisztaságot, rendszeretetet, derûs életfelfogást, a társasélet finomabb formái iránt bizonyos érzéket, szíves, de túlzásba nem hajtott rokon- és vendégszeretetet értek. De mindezekhez még az is szükséges, hogy legyen az emberben képesség arra, hogy másoknak hibáit és gyarlóságait (de különösen a házastársét) bizonyos határig el tudja nézni.
  10. Egy olyan ember megy át a gondolatvilágunkban, akivel találkozunk, majd aki ismerősünk lesz, majd bizalmasunk, szerelmesünk. Óráról órára jobban birtokunkba vesszük őt, észrevétlenül; birtokunkba vesszük a vonásait, a mozdulatait, a tartását, testi valóját és lelki valóját. Belénk hatol, a szemünkbe és a szívünkbe, a hangjával, minden taglejtésével, azzal, amit mond, és azzal, amit gondol. Magunkba szívjuk és megértjük, mosolyának és szavának minden árnyalatát kitaláljuk; végül már mintha mindenestül a miénk lenne, annyira szeretünk, még öntudatlanul, mindent, ami ő, és mindent, ami tőle való. Guy de Maupassant
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat