Ugrás a tartalomra
Minden egyes hatalmi rendszer arra - az önmagát axiómának mutatni akaró - feltételezésre épül, hogy az örömért vagy fizess, vagy engedelmeskedj. Következésképp a legforradalmibb tett az, ha az ember örömét leli a fizetség és az engedelmesség megtagadásában azáltal, hogy gyökeresen más értékrend szerint éli az életet. Ez nem lemondás, nem önkorlátozás, és nem is eskü; hanem olyan tett, amely megmutatja a határokat nem ismerő örömet.
Kapcsolódó idézetek
-
A tettek engedelmesek lehetnek ugyanakkor, mikor a gondolatok a legengedetlenebbek, a legforradalmibbak. S minél nagyobb valamely társadalomban azoknak a száma, akik gondolataik ellenére kénytelenek cselekedni, annál bizonytalanabb annak a társadalomnak fennmaradása. Minél határozottabban követeli a hatalom egy bizonyos irány követését, annál valószínûbb, hogy a polgárok engedetlen gondolatait váltja ki.
Ágoston Péter (politikus)
-
Mindenki a maga igazságát tartja az egyetlen igazságnak, és hiszi, hogy a másik téved. Gondolom, ez így van rendjén. Minden ember igazsága igazság, de nem önmagában, hanem a teljes igazság részeként. Az, hogy valami igaz, nem jelenti azt, hogy az ellenkezője nem az. Minden relatív: az öröm is. Én örülök valaminek, más ugyanattól boldogtalan lesz. Örök törvény ez. Ezért nem lehet megváltani az emberiséget. Ha egy csoport boldogtalan embert boldoggá teszünk, egy másik csoport boldogtalan lesz. A forradalom felemel egy réteget, egy másikat elejt, és kezdődik minden elölről. Megváltani az emberiséget? Hiszen amióta az ember felegyenesedett, mindig akadtak, akik meg akarták váltani. Jobban élnénk, ha nem akarnának minket évezredek óta erővel megváltani.
Száraz Miklós György
-
Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem (...). Ha népednek azt parancsolod, vesse magát a tengerbe: föllázad, forradalmat csinál. Azért van jogom engedelmességet követelni, mert ésszerûek a parancsaim.
Antoine de Saint-Exupéry
-
Örömmel teli az olyan élet, amit másokkal kölcsönös függőségben élünk, ami telve van hálával, tisztelettel és csodálattal. Örömet ad, ha önként döntünk amellett, hogy engedelmeskedünk nálunk nagyobb embereknek, elveknek és kötelességeknek. Örömöt érzünk, ha megtapasztaljuk az elfogadást, ha tudjuk, hogy bár nem érdemeljük meg mások szeretetét, ők mégis szeretnek minket, és bebocsátanak az életükbe.
David Brooks
-
Hát nem érted? Nem áldozatot hozok. Tisztességes üzletet kötöttem. Az én boldogságom és minden örömöm záloga az, hogy te élsz. Nem áldozatot hozok. Inkább a rabszolgaságot választom abban a tudatban, hogy te élsz, a szabadság helyett egy olyan világban, amelyben te nem vagy többé. A szolgasággal együtt tudok élni, a halálod tudatával nem tudnék. Az első csak fájdalmas, de a második elviselhetetlen.
-
A cselekvés magában hordja a jutalmát. Cselekedni, teremteni, harcolni a körülményekkel, legyőzni őket vagy elbukni miattuk, ebben van az ember minden öröme és egészsége.
Émile Zola
-
A demokráciának, a nép uralmának előfeltétele az, hogy az alávetettek megszabaduljanak a felettük kialakult hatalmi és uralmi szerkezetek társadalmi... lélektani nyomása alól. Meg kell tapasztalniok, hogy az úr és szolga viszonya nem szükségszerû és nem megdönthetetlen. (...) Csupán az az egy forradalom az elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen, amelynek során az emberi méltóság egyszer s mindenkorra való érvénnyel fellázad, és megelégelve embernek ember felett való uralmát, emberrel szemben való kiszolgáltatottságát, a közösséget birtokba veszi. Ha egyszer egy közösségben ez a forradalom lezajlott, akkor minden egyéb politikai, gazdasági és társadalmi változás létrejöhet többé-kevésbé fokozatos és megrázkódtatás nélküli módon is.
-
Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.
Hamvas Béla
-
A szabadság nem feltétlen a korlátoknak az eldobása, vagy az, hogy nem állhat fölöttünk senki, nem fogadunk el irányítást, vagy nem lehetünk nyomás alatt, hanem az abszolút szabadság az mindennemû körülmények között megtalálni a boldogságot, és függetlennek lenni attól, ami körülöttünk zajlik.
Pásztor Anna
-
Minden vallás és morál alapján ez az általános formula képezi: "Tedd ezt és azt, hagyd el ezt és azt - és boldog leszel! Máskülönben..." Minden morál, minden vallás ez az imperatívusz - én ezt az ész nagy, eredendő bûnének, halhatatlan esztelenségnek hívom. Az én számban ez a megfogalmazás a fordítottjává alakul (...): egy sikerült, "boldog" embernek meg kell tennie bizonyos cselekedeteket, és ösztönösen tartózkodik más cselekedetektől.
Friedrich Nietzsche