Minden olyan fogalmi ringmenet, amely egy nincshez jut el, a létező legnagyobb valószínûséggel téves, tehát (...) nem is érdemes ilyesféle szamárságokkal foglalkozni, viszont az igenekkel, a bizonyíthatósággal, a pozitív kijelentésekkel, a megjelöléssel, a kiterjesztéssel, az eltolással, a tükrözéssel, a jelentéskiegészítésekkel, az átvitellel rendkívül alaposan, mert ez a mi témamezőnk, ez az a táj, amin keresztül a helyesnek és helytelennek állított kérdésfeltevés megsemmisíthetőségéhez eljuthatunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden olyan magyarázat vagy gondolatmenet, amely mindenre magyarázatot ad, könnyen rejthet magában csapdát. Tapasztalatból beszélek. Egyszer valaki azt mondta, ha valami egyetlen könyvvel megmagyarázható, azt nem érdemes megmagyarázni. Szóval ne vonj le elhamarkodott következtetéseket! Murakami Haruki
2. A helyes és a helytelen, a jó és a rossz, a sors és a cél, az érték és a jelentés mind rendkívül hasznos fogalmak, de nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy az erkölcsi ítéletek és a nagy jelentőségûnek tekintett témák az emberi elme fölött állnának. Ezeket a minőségeket csak mi találjuk ki. Nem önállóan létező kategóriák. Brian Greene
3. Nem kizárni s elkeríteni, vagy kiszemelni a rosszat félelmes tömegéből (vagy akárcsak megmutatni), Hanem hozzátenni, keverni, növelni, kiteljesíteni - és ünnepelni a halhatatlant és a jót. Walt Whitman
4. Minden tévedés valaminek a kizárásából ered. Felfogóképességünk határáig teljes bizonyossággal tudjuk, hogy minden teóriában van valami igaz, és hogy az emberiség egyetlen nagy megfigyelése sem tekinthető eleve jelentéktelennek, még akkor sem, ha minden jel arra mutat, hogy nagyon is ellentétben áll más megfigyelésekkel. Albert Camus
5. Ostobaság ellentétes erőkről, egymással szemben álló oldalakról, egymást kiegészítő fogalmakban leírható valóságról beszélni, szamárság jóról és rosszról, mert minden rossz, vagy semmi nem az, mert a teljes valóság csak egyféleképp nézhető, folyamatos pusztulásként, permanens katasztrófaként, a katasztrófa a realitás, ebben élünk, a legkisebb szubatomi részecskétől a számunkra legnagyobb bolygónyi méretekig, minden. Krasznahorkai László
6. Az "igen valószínûtlen"-t hajlamos az ember úgy venni, mint "lényegében lehetetlen"-t, és ha egyszer idáig jutunk, akkor egyre halkabban fogjuk majd magunkban kimondani azt, hogy "lényegében", s végül már nem is tulajdonítunk neki jelentőséget. De a lehetetlen és a valószínûtlen mégsem ugyanaz. A lehetetlen dolgok sohasem történnek meg, valószínûtlen dolgok viszont nemegyszer. Jordan Ellenberg
7. Sohasem szabad a megváltoztathatatlanon tépelődni. Ami elmúlt, elmúlt, kész-passz, azon már úgysem lehet változtatni, akármennyit gyötrődik is rajta az ember. Persze, az más dolog, ha olyan eseményekről van szó, amelyekből okulni lehet, hogy mondjuk ugyanazt a hibát ne kövesse el még egyszer, az más! Akkor érdemes, sőt kell is foglalkozni vele. A céltalan önemésztésnek azonban nemcsak hogy nincs értelme, de egyenesen romboló hatása van.
8. Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerû, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése. Lucius Annaeus Seneca
9. Kimerítően azt ismerjük, amit tökéletesen ismerünk. Tökéletesen pedig azt ismerjük, amit annyira ismerünk, amennyire megismerhető. Ezért, ha valami bizonyításon alapuló tudással megismerhető, és mi mégis csupán valószínûségi érvelés alapján fogadjuk el, nincs róla kimerítő ismeretünk. Aquinói Szent Tamás
10. Szamárság bízni csak úgy a szavakban, olyan nincs, hogy rossz a mondat, de jó a szó, az elemek tiszták, a szabályok világosak, csak az egész piszkos és sötét. Esterházy Péter