Minden összefolyik. Az örökké tartó napok az állandóan lehúzott reluxa mögött kontúrok, vég és kezdet nélkül csúsznak egymásba.

Kapcsolódó idézetek

1. Az idő sehol nem áll meg örökre. (...) A múló évszakok egy hosszú-hosszú folyó örökké ismétlődő vízfodrai. De a nap alatt végül is minden elkopik. John Ronald Reuel Tolkien
2. Alkonyat van megint. (...) Megint vége van valaminek. Bármilyen tökéletes is egy nap, mindig véget ér. Stephenie Meyer
3. A dolgok egymásból következnek, mintha dominók dőlnének el hosszú, egyenes sorban, minden lépés magában ártatlan és kikerülhetetlen. Grecsó Krisztián
4. Minden nap meghal valami örökre befejezetlenül.
5. Ahogy az ember öregszik, az évek egymásba folynak. Oliver Sacks
6. Rendszerint a nagy dolgok omlanak össze. Anton Pavlovics Csehov
7. Az idő múlik, és akárcsak az illúziók, minden tovaszáll. Nincs örök valóság. Sheenard Anthony
8. Több tízezer év távlatából, anélkül, hogy pontosan látnánk a dolgok eredetét, utólag visszatekintve, az évezredek torzításával, impresszionista festményként dereng fel a kezdet. Festmény, amelyen minden egyes színfolt látszólag összekapcsolódik a mellette lévő ponttal, hogy felragyogjon az "Impresszió, felkelő nap", de amely valójában csak egymás mellé helyezett önálló színfoltok összessége, folytonosság és szabályosság nélkül. Ha közelebb megyünk, végül nem látunk mást, mint ezeket a kis ecsetvonásokat, ezeket a kis festékfoltokat. De távolról minden értelmet nyer.
9. Semminek sincs soha igazán vége. A sors ravaszul törekszik középre, mint egy gombolyagban a szál. Körbe-körbe tekeredik, újra meg újra keresztezi egymást, míg végül csaknem láthatatlanná válik az évek szövevénye alatt. Joanne Harris
10. Semmi sem abszolút. Minden változik, minden mozog, minden kering, minden rohan és elmúlik. Frida Kahlo