Most üresen ropognak a hidegtől mind a színpadok, A fantom is alhat, de nem alszik, a fantom én vagyok. A maszkom a burára hajítva mosolyog szépen, Most én is, mert sötét van, csend van, épp úgy, ahogy kértem.

Kapcsolódó idézetek

1. Forog a világ és benne én is, megállni kéne, de hogyan mégis? Szürke falak, színes álmok, üres térnek nagy világot!
2. Jól esik látnom: csendesen pihen Minden bútor és békén feketül, S az iszonyú és néma semmiben Föllélegzem: nem vagyok egyedül... Tóth Árpád
3. Senki sem vagyok, semmim sincs, testem szûk, szoros fantombilincs, viharvert gúnyám feslésein átütnek vérző, mély sebeim. Ara Rauch
4. Úgy zuhant rám most a csend, Hangzavar van, csak a szívem néma bent. Nincs mit mondanom, vagy inkább nincs kinek, Ezért nem mondom el senkinek. Caramel
5. Itt maradtam az éjszakában. Fel se tûnt, hogy milyen csend lett mostanában. Beengedtem a sötétséget, És azóta nem talállak benne téged. Esti Kornél
6. Csukott ajtókon zörgetek. Sötét szobád, akár az akna. A falakon hideg lobog. Sírásom mázolom a falra. Pilinszky János
7. Feszül a csend, ma is hazakísért, ül az ágyamon. Lebben a függöny, játszik a fény a vállamon. Ide csak állni jár az idő, vagy meg sem érkezik. Ó hogy várlak, csak várlak, miért nem vagy itt? Rúzsa Magdolna
8. Forgolódom éjjel, hiszen nem vigyázol már rám, Rémálmoktól szenvedek, üvöltésre áll a szám, De hang nem jön ki a torkomon, egy némafilm a látszat, Szívem megtörték sokan, így velem már senki sem játszhat.
9. Csend van, megyek az úton, nem szólnak hozzám, Nincsen szeretőm, nincsen ágyam, nincs hazám, De bárhol járok, nekem mindenütt ugyanúgy jó, Én, a nyughatatlan világcsavargó. Road
10. Teríts még reám egy takarót, légy szíves! Hadd melegítsen fel most, hogy az ágy üres. Vad Fruttik