Nagy kövér kannyulak lennénk, meg se mozdulnánk, ha nem jönne mindig (...) a farkas és nem kergetne minket fel s alá. Neki köszönhetjük a (...) kondinkat, mert folyamatosan ugrásra készen áll, hogy a hibáinkra lecsapjon.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt olyan, mint a farkas: hiába futunk előle, aligha tudjuk lerázni. Leslie L. Lawrence
2. Ilyen lehet farkasnak lenni. Nincs félelem, nincs sajnálat, egyetlen cél mozgat, hogy megszabadulj ellenfeledtől.
3. Öt év, évi majdnem tíz kiló. Mindig benne van az emberben: "Á, innen még vissza tudom hozni." Ez a lazaság abból fakad, hogy elvileg már ismerem a módját, tudom, mit kell csinálni, ha le akarok fogyni. Aztán a farkaséhséggel már nem tudunk mit kezdeni. Éhesek vagyunk és enni akarunk, és abban a pillanatban meggyőzzük magunkat arról, hogy enni nem bûn. És ezek a kis elvesztett csaták megpecsételik az egész háború sorsát. Dombóvári István
4. Sok emberrel ellentétben a farkasok számára nem minden a teljesítmény. Mi megalázónak érezzük, ha valamit nem tudunk (azonnal). Úgy hisszük, nem engedhetjük meg magunknak, hogy hibázzunk. A teljesítmény és az összehasonlítás kényszere hajt bennünket, és gyakran frusztrál is. Mindeközben sokszor megfeledkezünk arról, hogy milyen izgalmas dolog valami újat tanulni. Elli H. Radinger
5. Ha futunk a félelem elől, utolér, befog és ő használ minket: kihasznál és elhasznál. De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet, mint a sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen a vihar ereje segítségével. Minden legyőzött félelem felfelé emel! Gyökössy Endre
6. Sok jót nem tanulhatsz tőlem, de azt szeretném véled megértetni, hogy az életküzdelemben az önzés energiája az, ami fenntart bennünket. Enélkül úgy járna az ember, mint az olyan farkas, aki tépőfogak és körmök nélkül születik farkasnak: a többiek fölfalják.
7. Ha elszaladunk a támadónktól, az üldözni fog minket; de ha szembefordulunk vele és a gyenge pontján ütjük meg jó erősen, akkor meggondolja, hogy utánunk jöjjön-e.
8. Ha túl sokáig tartjuk ketrecben, fuldokolni kezd a bennünk lakozó vadállat, és vonyít, hogy engedjük szabadon. És ezt a fenevadat mindaddig nem győzhetjük le, amíg tudatosságunk felül nem emelkedik a természet által biztosított, állati kapu szintjén. Osho
9. A félelem vadász. Akkor csap le ránk, amikor nincs fegyverünk ellene, és amikor a legkevésbé számítunk rá. Ruta Sepetys
10. A félelem az ördög varázsfazeka. Megpillantlak. Egész kedvesnek látszol. Közeledünk egymáshoz. És egyszerre félni kezdek tőled. Mert ki tudhatja, hátha rosszat akarsz nekem, bántani fogsz. Védekeznem kell. Rád vicsorgok. Mire te is félni kezdesz tőlem. Most már ketten vicsorgunk egymásra: ne közeledj! Nézd, mekkora kő van a kezemben. És hordozható rakéta a vállamon. Maradj távol tőlem, vagy még jobb, ha eltûnsz. Különben agyonütjük egymást. Később már ezzel kezdjük. Állatokkal különösen. Mi leszünk a Karinthy-féle nyuszi gazdája, a menekülő nyúlé, akit agyonverek, mert nem érti a rohadt, hogy csak meg akarom simogatni. Popper Péter