Nekem csak nagyon sokára vált világossá, hogy a szavaknak súlya, színe van, (...) hogy a szavak között mekkora különbség van, mélység és magasság, fény és sötétség, azok közt pedig millió árnyalat.

Kapcsolódó idézetek

1. És mégis olyan sok minden van, ami csodálattal tölt el: a növények, az állatok, a felhők, a nappal és az éjszaka és az emberben rejlő örök lényeg. Minél bizonytalanabbá váltam önmagamban, annál erősebb rokonságot éreztem a dolgokkal. Igen, úgy érzem, mintha az az idegenség, amely oly sokáig elválasztott a világtól, átköltözött volna belső világomba, és váratlanul kinyilvánította volna, hogy magamnak vagyok ismeretlen. Carl Gustav Jung
2. Sok időbe és utazásba telt megértenem, hogy nem csak egyetlen látható világ létezik, hanem annyi, amennyit képesek vagyunk felismerni. Meg kell tanulnunk észrevenni a napfény mellett az árnyékban létezőket, és azt, hogy a sár és az arany egyszerre része az ember jellemének.
3. Lassanként fénnyel és értelemmel telt meg minden. A bizonytalanság szertefoszlott, a szavak maguktól törtek elő, és már nem is ügyeltem olyan nagyon, hogy mit mondok. (...) Hallgattam a saját hangomat, de mintha már nem is én lettem volna, mintha másvalaki beszélne, az a bizonyos valaki, akivé válni szerettem volna. A szavak már nem fedték a valóságot, eltolódtak, átsiklottak más, színesebb területekre - nem, amelyeken az életem apró eseményei zajlottak -, és én tudtam, hogy már nem az igazat mondják, hogy képzelgéssé és hazugsággá válnak, de nem törődtem vele, hiszen az igazság vigasztalan volt és fakó, s csak az érzelem, csak az álmok visszfénye fejezte ki az igazi életet. Erich Maria Remarque
4. A szavak csupán a valóság csúcsai. (...) Mint egy jéghegy, ahol a szavak a látható rész, és a jéghegy megiscsak abban a pillanatban látszik ki, ahogy kimondtam a szót. Janne Teller
5. Ott van az a sok árnyék, különbség, kivétel. Mintha egy széttöredező világba születtem volna újjá, amely tüstént megváltoztatja a kérdéseit, mihelyt azt hiszem, hogy megtaláltam rájuk a válaszokat.
6. Mennyi szín és furcsaság és élet (...) és mennyi emlék és mennyi remény. Karinthy Frigyes
7. Volt egy nap, amikor úgy tûnt számomra, minden szín elszökött a világból... Sok-sok év telt el azóta, de csak most (...) értettem meg, hogy... hogy a fájdalom csak visszhang, a boldogság visszhangja. Gaál Viktor
8. Rájöttem, hogy nem én magam vagyok a fény, még csak nem is a fényforrás. De a fény - az igazság, a megértés, a tudás - létezik, és sok sötét helyen csak akkor fog fényleni, ha én odatükrözöm. Robert Fulghum
9. Megrémülök attól, ha valamire azt mondom: ez fekete vagy fehér. Hiszen valójában minden dolognak látom az ezernyi árnyalatát. Till Attila
10. Van, hogy a szavak beszélnek, van, hogy a szavak hiánya beszél. Mindennél érthetőbben, mindennél világosabban... és mindennél őszintébben. Csitáry-Hock Tamás