Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Kapcsolódó idézetek

1. Õk nem öregszenek, mint mi, megmaradottak, Sok év rosszallása, vénkor nem bír velük, Mikor a nap leáldoz, s ha felvirrad a nap, Rájuk emlékezünk. Laurence Binyon
2. Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk, sokáig itt leszünk, Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok, és néha szenvedünk, Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk, Hiszen van még időnk, azért se változunk. Demjén Ferenc
3. Élő gyermekeink árnyai kísértenek a szívünkben. Sose tudhatják meg - hogy gyûlölnének minket, ha tudnák -, hogy növekedésük egyet jelent a folyamatos gyászolással. Joanne Kathleen Rowling
4. Az élet színe, illata is elvesz, Ha álmunk elveszett. Ábrándok tartják örök ifjúságban Az érző szíveket. Komócsy József
5. A szeretteink nem hagynak el minket. Egyszerûen csak eltûnnek a szemünk elől egy időre, de várnak ránk... az árnyékok között. Darren Shan
6. Múló világ felett Örök csillagok élnek, Hiába hullanak Hervadt lombok, remények, Mindig akar, szeret, dalol az élet! Juhász Gyula
7. A szeretteink sosem halnak meg. (...) Bennünk élnek tovább úgy, ahogyan mindig is éltek. Mi óvjuk a fényüket. Ha élénken élnek emlékeinkben, így is képesek nekünk utat mutatni, mint a rég kihunyt csillagok fénye, amely ismeretlen vizeken is segíti a tengeren való tájékozódást. Ha már nem gyászolunk, és odafigyelünk rájuk, képesek megváltoztatni az életünket. Azaz, megválthatnak minket. Matt Haig
8. A nappali álmok velünk maradnak, amíg megvalósulnak. Ha nem valósulnak meg, akkor életünk végéig kísérnek és kísértnek. Cseh Katalin
9. Vannak napok, amiken megtörünk, Vannak sebeink, amiket óvunk, Vannak biztosítékaink, amiket megmentünk, De van szívünk is, amit sosem vesztünk el.
10. Azok a barátaink, akiket elveszítettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünkben. Alexandre Dumas