Ó te világ, méz és méreg, Piros almában kis féreg, Mind az évek, oly múló vagy, Csalárd világ, engem elhagyj!

🌿 Egyszerűség 🗣️ Beszéd

Kapcsolódó idézetek

Mint engem csalt, csalják meg úgy, Mint elhagyott, hagyják el úgy, Undor és vágy rágjon szívén, Szenvedje át mind, amit én. Tóth Kálmán
Ó ne szeress, ó ne, szegény halandó! Földi virágból fonsz remény-füzért, S a föld virága múló, hervadandó, Lehull, ha nyílt, ha néhány perczet ért. Hegedűs István
Évek túl hamar szállnak el, Csavargó haja hófehér, Szíve dobban még, szeme tûzben ég, De hívja már az örök pihenés. Lord
Menj, karmos év. Menj, balsorsot hozó. Mélyre zuhanj az elmúlás ködében. Utánad nézek sújtottan, sötéten. Áprily Lajos
Ne hívj, ne csalj, szerelem szép világa! Az én világom irdatlan, sötét, Ezer tavasz s ezer tavasz virága El nem zavarja fullasztó ködét. Ady Endre
Életem - száraz ág - hullatja levelét. Ó, túltarka világ, torkig vagyunk, elég, torkig laktunk mi itt étkeddel, italoddal! Ami ma még virít, holnapra hol van? Hermann Hesse
Színem változik, arcomon méreg sáppad, a hû értelem elhagyott, titkon könnyezem is, tudom; lassú tûz, szerelem kínoz, elégek én. Quintus Horatius Flaccus
Nem hallod, könyörgök - csavargóvá tettél, Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél. (...) Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ, Nem hallod, üvöltök - esőért a virág. Hobo Blues Band
Elragad minden perc, mit nem élhetek emberként, Csepp eső a nevem, de majd lezúdulok tengerként, Gombokat nyomkodó állatok lettünk mára, És ha elfárad a bolygó, visszazavar majd a fára, Ölelj és imádkozz, mert lepereg az életed, Tanuld meg, hogy a jót szorítsd, a rosszat meg félretedd!
Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget! Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága! Dsida Jenő