Ostoba volt, gyáva és ostoba, de viszont senki sem figyelmeztette őt arra, hogy erős kézzel nyúljon az élethez, soha senki sem mondta neki, hogy mennyire nem számít a félelem, szenvedés vagy halál. De mi haszna van most ilyenekre gondolni? Mindez már túlhaladott dolog.

Kapcsolódó idézetek

1. Értelmetlen ez a túlzott félelem a jövőtől. (...) Minden kornak megvannak a maga ostoba álmai és félelmei. Brandon Hackett
2. Félelem nélkül nincsen bátorság. Ha nem kellene leküzdeni a félelmet, akkor az nem bátorság lenne, hanem szimplán ostobaság. Bear Grylls
3. Senki szenvedése nincs az ínyemre, és aki azt mondja, hogy igen, az nem ismer Engem. A szenvedés az emberi tapasztalás szükségtelen oldala. És nem csupán szükségtelen, hanem ostoba is. Kellemetlen, továbbá szerfelett káros az egészségre. Neale Donald Walsch
4. Nem a halál. Mindig a szenvedés az, amire nincs válasz. Ostoba és fölösleges. Márai Sándor
5. Egész életében a józan ész és logika embere volt, sokszor mondta is, hogy ebből van a legkevesebb ezen a világon. Nem rajongott azokért, akik érzelmi és nem intellektuális indíttatásból cselekedtek. Most azonban cserbenhagyta a józan ész, és a logika sem tudta legyőzni ösztönös félelmét. Dean Ray Koontz
6. A félelem egyszerûen ostobává tesz minket. Abban a pillanatban, amikor leginkább szükségünk lenne gondolkodó elménkre, hogy segítsen néhány rendkívül fontos döntés meghozatalában, amelyek következményével elég hosszú éveken át fogunk még együtt élni, az agyunk arra van programozva, hogy egyáltalán ne is gondolkodjon. Katherine Woodward Thomas
7. Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan aggódjunk benne. Túl rövid, hogy állandóan attól félj, ki és mit gondol rólad. Rövid, hogy egy helyben tétovázz, hogy gyáva légy, hogy azon agyalj, mi lesz, ha majd nem sikerül. Rövid az élet, hogy olyan emberekre fordítsd, akik nem érdemlik meg, akik fájdalmat okoznak, és akik csak rombolni tudnak. Az élet túl rövid ahhoz, hogy félelemben élj, hogy hagyd, lelökjenek az útról, eltaszítsanak, és megalázzanak. Rövid az élet, hogy állandóan küzdj, és észre se vedd, mennyire szép, amiért élsz.
8. Milyen ostoba dolog a szerelem. (...) Feleannyi haszna sincs, mint a logikának, mert nem bizonyít be semmit. És mindig olyan dolgokról mesél, amelyek nem következnek be, és mindig olyasmit hitet el az emberrel, ami nem igaz. Oscar Wilde
9. Nem kell már végiggondolnom, hogy a világ milyen gyáva, Akkor támad, mikor senki se várja, mikor senki se látja, Lesből gyilkol, nem szemtől szembe, Esélyt sem hagy a győzelemre nekem.
10. Adj csak szabadságot a gyenge embernek, ő maga gúzsba köti és visszaviszi. Ostoba szív a szabadsággal se megy semmire! Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij