Ugrás a tartalomra
Szerelmem tavaszát élem,
A második évszak, mely mélységeire vágyom,
Te vagy éltető napfényem,
Kis, meleg sugarak,
Mik kényeztettek már egykoron.
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretni kell az élet tavaszán,
Gyermek szivünkkel forrón s igazán,
S ha jő a nyár, a komoly küzdelem,
Mi edzi szivünk, az a szerelem.
És jő az aggkor, életünk tele,
Naponként fogyva a test ereje,
Hogy megőrizzük szivünk tavaszát:
Szeressünk hát!
Petőfi Zoltán
-
Szerelem élő lángja,
lelkem legközepében
milyen vigyázva, míly szelíden sebzel!
(...)
Ó, tûz, gyönyörbe forgatsz!
Ó, égés édessége!
Ó, puha kéz! Ó, érintés, te kedves!
Keresztes Szent János
-
Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet, mely útra kelt és felkutatta a tied. Rejts el, őrizz, éltess engem kedvesem. Én veled leszek, te leszel a mindenem.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Veled, érzem, új élet vár,
Rám ragyogsz, mint a napsugár,
Veled szép minden, nálad jobb nincsen,
Legyél az én kincsem.
-
Ó, szerelem, szerelem, készen állok arra, hogy megismerjelek. Jöjj segítségemre, hadd élhessek napfényed melegénél!
Sara Crowe
-
Oly jó szeretni Téged,
lengsz, mint illatos rétek,
hajad nagy, barna alkony,
engedd, hogy betakarjon.
Tebenned mindig nyár van,
forrásom vagy e tájban,
szemed két fényes ablak,
engedd, hogy benned lakjak.
Csepeli Szabó Béla
-
Szeretlek égi áhítattal,
Híven, örökké, igazán.
Oly tiszta, mint a nap, szerelmem,
És mély, miként az óceán.
Mert legdicsőbb te vagy a földtekén,
Szebb, mint az égnek minden csillaga;
A mennyet én már itt megízlelém,
Az én szerelmem az élet maga.
Komjáthy Jenő
-
Kívánom a szívdobogásod,
A reszketésed, dadogásod,
Mint mikor dúlt a szerelem...
Törődj velem,
Egyetlenem, törődj velem.
Szép Ernő
-
Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt.
Petőfi Sándor
-
Mások éltem érzeti,
Más alakja testemnek.
Mások lelkem repületi,
Más aránnya létemnek;
Más most egész természetem: -
Mert szeretek s szerettetem;
Másként jár most az idő,
Mióta már enyém ő.
Kisfaludy Sándor