Ugrás a tartalomra
Szívünk mindig csordultig van szeretettel. (...) A világ törvénye szerint viszont, amit valakinek odaadunk, azt elveszítjük. Vagyis, ha valamit valakinek átengedünk, azt többé nem birtokoljuk, és veszteség ér bennünket. A világ törvénye a hiányba vetett hiten alapul. Ha e törvények szerint cselekszünk, sosem leszünk igazán elégedettek.
Kapcsolódó idézetek
-
Azt kapjuk, amit adunk. Amennyiben úgy érezzük, hogy valami hiányzik az életünkből, akkor adjuk meg azt valaki másnak! Ha például több barátot szeretnénk, akkor figyeljünk rá, hogy jobb barátai legyünk a már meglévő ismerőseinknek. Ha úgy érezzük, hogy nem hallgatnak ránk eléggé, akkor igyekezzünk jobban odafigyelni másokra. Ha több szeretetet akarunk az életünkben, akkor adjunk több szeretetet másoknak. A jó szándékban fogant tettek idővel mindig visszatérnek hozzánk, sokszor a legváratlanabb módokon és pillanatokban.
Mungi Ngomane
-
Odaadni másoknak csak azt tudjuk, amivel mi magunk is rendelkezünk. Ez a dolog nyitja. Ha van bennünk szeretet, akkor oda is adhatjuk. Ha nincs, akkor nincs mit adnunk. Tulajdonképpen nem is adásról van itt szó, inkább megosztásról. Bármim, amim van, megoszthatom veled. Nem fogom elveszíteni, mert marad belőle nekem is.
Leo Buscaglia
-
Mindannyian mondtunk már zokogva valami ilyesmit: nem éri meg, hogy ennyit szenvedjek ezért a szerelemért. Szenvedünk, mert úgy érezzük, hogy többet adunk, mint amennyit kapunk. Szenvedünk, mert nem ismerik fel a szeretetünk súlyát. Szenvedünk, mert nem tudjuk a másikkal elfogadtatni a szabályainkat. Mindig találunk valamit, ami miatt szenvedhetünk, holott valójában nincs okunk a szenvedni: mert a szeretetben rejlik a növekedésünk magva. (...) Aki szeret, az legyőzi az egész világot, és nem fél, hogy elveszít valamit. Az igazi szeretet a teljes odaadás aktusa.
Paulo Coelho
-
Elveszíthetünk bármit, semmi nem hiányozhat. De ha a szeretet kihuny a szívből, mindent elveszítettünk, legfőképpen: önmagunkat.
-
A legtöbben azt hiszik, hogy a szeretet valami olyasmi, amit kapunk, egy érzelem, amelyet ki kell érdemelni, és minél többet adunk belőle, annál kevesebb marad nekünk. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A szeretet olyan viszonyulás, amely átalakítja a világ tapasztalatát. Büszkeség helyett hálát érzünk mindazért, amink van. Amikor méltányolunk másokat, és hozzájárulásukat az élethez és kényelmünkhöz, a szeretetünket fejezzük ki. A szeretet nem érzelem, hanem a létezés és a világhoz való viszonyulás egy módja.
-
Akkor vagyunk a legkiszolgáltatottabbak, ha megbízunk valakiben, de ha képtelenek vagyunk bízni, nem tudunk se örülni, se szeretni. Tárd ki a szíved, (...) és adj!
-
Vágyunk a vágyainkra. Ezek nagy része pedig anyagi. Ez az, ami megnehezíti megszerzésüket. Az élet paradox törvénye, hogy akinek van, azt sokszor tönkreteszi, akinek nincs, az pedig tudja, hogy nincs igazán szüksége rá.
Berente Ági
-
Aki felismeri szívében a szerelmet, annak rohannia kell szeretni! (...) A szerelemből aztán szeretet lesz, ami sokkal hatalmasabb, mert vágytalanul tiszta! Kár, hogy az emberek ezt nem becsülik és nem maradnak együtt. Kár, hogy új vágyakat keresnek, új kielégüléseket! Kár, hogy a szeretet eljövetele helyett az új vágy kívánása jön, és elégedetlenséget, a tisztelet felszámolódását, a ragaszkodás felbomlását hozza magával! Mindezt azért, mert nekünk sohasem elég, ami van! Mindig elégedetlenek vagyunk és elzavarjuk magunk mellől a szépet, egy másik, új szépért.
Török-Zselenszky Tamás
-
Általában azt gondoljuk, hogy ugyanazt kapjuk, mint amit adunk. De azok az emberek, akik azért szeretnek, hogy őket is szeressék, csak az idejüket fecsérlik. A szerelem hitcselekedet, nem pedig valami cserebere.
Paulo Coelho
-
Igazából mindannyian ugyanarra a szeretetre vágyunk. Ha nem kapjuk meg, az csak egy dolog miatt lehet: mi sem merünk ekkora szeretetet adni. Feltétel nélkül, elvárások nélkül, úgy, hogy a másik azt kezd vele, amit akar, mert igazából nálunk van bőven elég. Ezt kitanulni még mindig mûvészet, és csak keveseknek sikerül, hiszen olyan jó félúton lehuppanni a földre, és azt mondani, hogy na jó, akkor én szeretlek, és szeress te is. Pedig valójában ez nem erről szól. Szeretsz és szeretve vagy. Szeretetet adsz, és szeretetet kapsz vissza. Jön magától. Nincs benne görcsösség és birtoklási vágy. Hiszen igen, utóbbi öl meg minden kapcsolatot.
Oravecz Nóra