Születésem előtt mintegy 9 hónappal összegyûlt apám-anyám (pusztán a Testület mûködtetése végett) hogy engem oda-idézve: életfogytiglanra + halálra ítéljenek; holott semmit se tudtak rólam. - Az ítélet jogtalan, de erős. Végrehajtása folyamatban. Fellebbezésnek helye nincs.

Kapcsolódó idézetek

1. Születésem előtt valami szörnyû, főbenjáró bûnt követhettem el. Születés által életre lettem ítélve. Karinthy Frigyes
2. A szülőket (...) cseppet sem a józan ész vezérli. Egyszemélyes ítélőszékként döntenek a sorsunk felett egész gyerekkorunkban, és olybá tûnik, mintha a legkisebb vétségért is egyből életfogytiglani büntetést rónának ki. Trevor Noah
3. Én nem tudom, hogyan történhetett meg az az egészen bizonyosan fatális véletlen, hogy a szüleimnek pont én lettem a lánya. Az elmúlt tizennégy és fél év, amióta a világon vagyok, bőven elég volt arra, hogy rájöjjek: semmi közös nincs bennünk. Maros Edit
4. Megszülettem és halálra ítéltél. Nem hibáztatlak. Jim Morrison
5. Nem én kértem, hogy megszülethessek, nem találtam senkit, aki szeretne, és mindig rossz döntéseket hoztam. Most döntsön az élet helyettem. Paulo Coelho
6. Valakit elveszíteni eleve szemét dolog. A haldoklás folyamata nélküli halál azonban kész förtelem. Egy élet létrehozásához kilenc hónap kell, ezért természetellenesnek, természet ellen való véteknek érezzük azt, ha az ellenkezőjére nem jut megfelelő idő. Nem jut rá idő, hogy elengedjük az ismertet és elfogadjuk az ismeretlent.
7. Akik hatalommal bírnak, azok is hatalom nélkülinek születtek, és ennek az érzése elkíséri őket életük végéig, különösen akkor, ha helytelenül cselekszenek. Akkor visszaemlékeznek arra, hogy bántották őket az iskolaudvaron, verte őket az apjuk, és akkor rögtön rájönnek, hogy most is valaki más a hibás. Lena Andersson
8. Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. József Attila
9. Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek. Ez az én szabadságom, ha úgy tetszik, öröklétem. Csukás István
10. De miből lesz a jövőnk, ha nem a múltunkból? Ahogy testem örökítő sejteket érlel bennem, melyekből gyermekem élete bomlik majd ki, úgy lesz ezekből a tudattalanunk sötétjében érlelődő illetlen emlékekből egy egész eljövendő élet! Müller Péter