Ugrás a tartalomra
Thoreau egyszer azt írta, hogy a fa kétszer melegítette fel: először, amikor felaprította, és másodszor, amikor a tûz mellett ült. Nos, Thoreau vagy szûkszavú volt, vagy sokkal könnyebb dolga volt, mint nekem. Én úgy tapasztaltam, hogy a fa hatszor melegít fel: 300 métert cipelem a vállamon, fûrészelem, aprítom, rakosgatom, ülök mellette, miközben ég, és végül megeszem az ételt, amit főzök rajta.
Kapcsolódó idézetek
-
Időnként az ember megégeti magát. Sokszor megperzselődtem. Egyszer-kétszer ropogósra is sültem. De meg kell tanulni együtt élni a tûzzel.
Darren Shan
-
Mi volt ebben a nőben olyan mulatságosan, olyan megvesztegetően és lefegyverzően jelentéktelen, hogy rögtön oda kellett figyelni, az érdekes, szép, hangos és rikító nők között? Valami volt benne, valami szótlan és sugárzó. Az ember reánézett, s egyszerre megértette, hogy eddig didergett, de most már elég odaülni e nő mellé, s akkor majd nem fázik többé. Igaz, nem perzsel majd különösebb forróság sem környezetében; ez a nő nem lángol. De melegít, mint egy régi cserépkályha, mely tél elején egyszer illatos fahasábok lángjától langyosodott át, s aztán csendesen parázslik tavaszig. Ezért melléje ültem, különösebb remények vagy igények nélkül; s melegedtem.
Márai Sándor
-
Próbáltál már valaha átölelni egy fát? Ölelj át egy fát, és egy napon rá fogsz jönni, hogy nem csupán te ölelted meg azt a fát, de a fa is válaszol neked: ő is átölel téged. Akkor valóban meg fogod érteni, hogy a fa nem csupán anyag, nem csak egy növényfaj a botanikai lexikonból, hanem egy ismeretlen Isten - ott zöldell, ott virágzik a kertedben, oly közel van hozzád, s téged hívogat, újra és újra téged szólít.
Osho
-
A férfi olyan hamar felmelegszik, mint a villanykörte: egy pillanat alatt tûzbe jön, s ugyanilyen hamar ki is hûl. Ellenben a nő - s ez tudományosan bizonyított tény - úgy melegszik fel, mint a vasaló. Lassan, fokozatosan forr fel, mint a jó húsleves. De ha egyszer átforrósodott, nincs, aki lehûtse.
Carlos Ruiz Zafón
-
A fák ismerik és értik a folytonosságot. Könnyû nekik, hiszen hosszan élnek, és ha ki is dönti őket a szél, sokszor még a gyökerükről is képesek újra kihajtani. Mi emberek, itt lenn a földön, anyagba zárva, nem tudjuk, hogy nekünk is hosszú az időnk. Egy életnyi időtartamban gondolkozunk. A testünk valóban olyan sérülékeny és esendő. Meghalunk és elporladunk, ha lejár a kiszabott időnk. Szerintem a legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy más perspektívában is nézhetnénk a dolgokat. Nem látunk rá az életek láncolatára. De annyi történet van, ami csak akkor nyer értelmet, ha feltesszük, hogy nem a születéssel vagy a fogantatással kezdődött.
Réczey Kata
-
Minél nagyobb valaminek a hatása, annál kisebb számú megfigyelés kell ahhoz, hogy megértsük. A forró kályhához például elég egyszer hozzányúlnunk, rögtön tudni fogjuk, hogy veszélyes. Kávézni viszont több ezerszer kell ahhoz, hogy megállapítsuk, hajlamos-e megfájdulni tőle a fejünk, vagy sem. Vajon melyik lecke a fontosabb? Nyilván a forró kályha leckéje, amely a hatás intenzitása miatt villámgyorsan, minimális adatmennyiség mellett is megmutatkozik.
-
Még soha nem láttam elégedetlen fákat. Úgy markolják a földet, mintha szeretnék, és bár szilárdan rögzülnek benne, ugyanúgy kedvükre utaznak bárhová, ahogy mi, emberek. Minden széllel eljutnak bármely irányba, olyan messzire, akárcsak mi, velünk utaznak a Nap körül a világûrön át naponta vagy kétmillió mérföldet, ki tudja, milyen sebesen és milyen messzire!
John Muir
-
Akkor nevezünk valamit élőlénynek, ha eszik, lélegzik, szaporodik és növekszik. A kutyák élnek, a kövek nem. A fák élnek, a mûanyag nem. Ha csak ezt a definíciót nézzük, a tûz nagyon is él. A fától a húsig mindent megeszik, és a hamut üríti maga után, levegőt lélegzik, mint az emberek. Oxigént szív be, kormot fúj ki. A tûz növekszik, és terjeszkedik, új tüzeket alkot. Olajat iszik, hamut ürít, küzd a területéért, szeret és gyûlöl. Néha, ahogy figyelem, hogy vánszorognak át az emberek a mindennapokon, úgy érzem, a tûz sokkal inkább él, mint mi - fényesebb forróbb, és biztosabb magában. Tudja, hova tart. A tûz nem nyugszik, a tûz nem fogad el semmit, a tûz nem csak úgy "elvan". A tûz cselekszik. A tûz él.
Dan Wells
-
Ami belső melegséget okoz, lelkesít és lángba borítja a szívet, és hagyja lobogni a tüzet, az mind jó. Aki bátran megragadja a forró vasat, és életét a lelkesedés izzásában éli, szinte elégve azért és abban, amit szeret - elegendő melegséggel rendelkezik.
-
Aki házasságban élve külső kapcsolatot létesít, szinte mindig azt reméli, hogy majd két tûznél melegedhet. Ezek a tüzek azonban inkább égetnek, mintsem melegítenek. S ha kétszer két tûz ég, az már tûzvész.