Urald a szelet, s neki ne engedj! Használd őt, és ne gyûlöljed, Mert mindenhol ott van, de sehol sincsen, Hiába hangos, hangja nincsen.

Kapcsolódó idézetek

1. Csapom neked a szelet, hisz te, lám, Saját magadnak csapni nem birod, De szép fületlen, nem fülelsz reám, Versem neked kimondva is titok. De légy bár csonka, foltos és süket, Szívem mégis lakatlan nélküled. Varró Dániel
2. Hallgasd a szelet, beszél. Hallgasd a csöndet, megszólít. Hallgass a szívedre, tudja.
3. A pénz unalmas. Mindenütt ott van. Leginkább ott, ahol nincs. Nem szabad törődni vele. Ha van, élj úgy, mintha nem lenne. Ha nincs, élj úgy, mintha lenne. Száraz Miklós György
4. Ne irigyeld a költőt, hogy lelke mélyein Mi benned hangtalan, hangos zenébe szól: A rezdülő hurok minden beszéde kin, S minek követni őt? ut nélkül vándorol. Békássy Ferenc
5. Ne hagyd, hogy lepofozzanak az útról. Az ellenszél mindig erősebbé tesz, edz, és bizony az, aki hagyja, hogy elfújja őt, soha nem fogja megtudni, hogy milyen jutalom várt rá. Mindig csak egy lépés, de közelebb jutsz hozzá. Senki sem siettet, te se sürgesd magad. Oravecz Nóra
6. Nincs nyugodalma bent se, de kint se: őt, a segítőt nincs, ki segítse, míg oda-vissza leng, kitaszítva nincsből a vanba, vanból a nincsbe. Fodor Ákos
7. Hiába figyeltem és hiába próbáltam meghallani a ki nem mondott szavait, nem hallottam semmit. (...) Olyan hangos a csend körülötte mindig, hogy szinte meg lehet süketülni. Senki nem áll közel hozzá, akivel beszélhetne. Cecelia Ahern
8. Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk.
9. Lenge szellő, lenge szellő! Ne higgy a virág szavának, Amidőn oly esdekelve S kérve kér illatbeszéde: Lenge szellő, lenge szellő! Kérlek szépen légy te szél. Ott sötétlik barna felhő, Mely vihart rejt és villámot. Kergesd el a barna felhőt, Mert én félek a vihartól, Mert én félek a villámtól; Lenge szellő, lenge szellő! Kérlek szépen, légy te szél.
10. Ez a lány maga sem tudta, hogy mit akar, de abból nem engedett, és semmi sem olyan végzetes erejû, elsöprő hatalom, mint a nő, ha valamiben nincs igaza. Mondd neki, hogy ne tanuljon énekelni, mert nincs hangja, kérd, hogy ne pöröljön, hiszen elveszíti, könyörögj, hogy ne viseljen kalapot, mivel ez nem illik hozzá; éppen annyi, mintha felkérnéd a ciklont, hogy foglaljon helyet egy percre. Legfeljebb ez az orkán nem mondja fél válla felett, lekicsinylő mosollyal, hogy: nem kell engem tanítani. Bízza csak rám. Rejtő Jenő