Verdes kicsi szívem, És te ott vagy, Nézed, ahogy csendben Összeroskad.

Kapcsolódó idézetek

1. Csend van, amikor megállsz, csendje hótömbnek, jéglemeznek. Tisztán hallod, amint most üvegszívem szirmai töredeznek. Dsida Jenő
2. El-elmegyek mellette némán, Én nem nézek rá, ő se néz rám, Hanem azért halkan, titokban, A szivünk mégis összedobban. Heltai Jenő
3. Fáj a szívem, sír a szemem Teéretted, drága kincsem. Kő volna is, meghasadna; Virág volna, elhervadna.
4. Édes uram, óh, nézz le reám: Nyíló virág kerted alján. Szívem szakad, ha rád gondolok, Nélküled már elhervadok.
5. Én annyit sírtam már, ó, de unom! Kimarta szívem a könny, Mint vén, erezett, rossz régi rezet Zöld rozsda, lusta közöny. Karinthy Frigyes
6. Az idő elmegy. Ha csöndben vagy, hallhatod is gyászos csoszogását. Stephen King
7. Hogy hallhasd a lelkem, Leszek villám a csendben, Belecsapok a földbe, Mikor fáj a szívem.
8. Összetört szívem bús kesergője Csókot kért tőled, néma halott, Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle, Boldogan virulsz, ahol vagy, ott. József Attila
9. A vers: felérző csönd, felvérző emlék, Echó, ki holt sikolyra visszazeng még; Forrás, mely hûsen, hő mélyből szakad.
10. Oly elvontan létezik a lényed, Hogy míg elnézlek, s fürkészem szemed Két szememmel, képed szertefoszlik, És nem őrzök meg belőle semmit. Fernando Pessoa