Ugrás a tartalomra
Vészes éjjel villám csapkod a romra -
Mintha néha még lelkem is ragyogna:
Lángba borul egy-egy emlék tüzétül,
De azután még jobban elsötétül.
Kapcsolódó idézetek
-
Mint régi kép, ha véletlen előkerül,
emléked újra rám talált kegyetlenül.
A sápadt fényben látom égő arcodat,
megint úgy érzem, a szívem megszakad.
Bródy János
-
Hogy hallhasd a lelkem,
Leszek villám a csendben,
Belecsapok a földbe,
Mikor fáj a szívem.
-
S egy este majd, míg úgy mered sötéten
Rám sok nyûtt emlék, mint hol búsan éltem,
Tört bútorok az olcsó, vak szobákban,
Lelankad lelkem karja bánatában,
A kincs kisiklik ájult ujja közzül,
S setét lomok közt lassan messzegördül...
Tóth Árpád
-
Ami azt illeti, időnként vidámnak, jókedvûnek látszom, sőt még viszonylag értelmes beszédre is képes vagyok mások előtt, úgy tûnik, mintha isten tudja, milyen jól érezném magam a bőrömben. Ám a lelkem folytatja halotti álmát, és a szívem ezer sebből vérzik.
Kay Redfield Jamison
-
Emléke visszacsillog,
s olykor arcomra tûz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz.
Dsida Jenő
-
Mint amikor a gyermekek sírnak,
Ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat.
Az emlékek csendben fájnak.
-
Ha valami felrobban, nem lehet szép. És a lelkem felrobbant, szétszakadt... bárhogy is írom, a lényeg, hogy meghalt.
Csitáry-Hock Tamás
-
Szemem lehunyva.
Gyertyám is tövig égett.
Látok: sötétet.
Buda Ferenc
-
Vérzik az éj, mi jöhet még?
Hátam mögött tûz ég, elöl szakadék,
Vad gyûlölet, hogy létezek,
Ezt a bûnöm soha nem bocsájtják meg.
-
Lázzal verő szivemnek vére forr,
Mint boszorkány üstjében a bûvös víz.
Gyúlt képzeletem mint meteor
Fut át a világon és magával visz.
Petőfi Sándor