Búcsú az élettől idézetek

Ez a végső mentőöv: mindenki vigyázzon arra, hogy a saját története szép legyen. És amikor az utolsó lélegzetét veszi, akkor úgy emlékezzen vissza, hogy ezt érdemes volt végigcsinálni. Csányi Vilmos

Nem szeretnék élni, eleget éltem már, a halál csak megnyugvást hozna a számomra. Ha meghalok, nem kell többet aggódnom mindenféle csip-csup dolog miatt, nem kell főznöm és mosnom az uramra meg a fiúkra, nincs fáradtság, nincs fájdalom; ha meghalok, nincs más, csak a nyugalom, még annál is nagyobb nyugalom, mint kislánykoromban. Jü Hua

A halál kicsapongása az élet, nélküle nem volna élet, és a középen van a Homo Dei állapota, a középen kicsapongás és értelem között - ahogyan helyzete is középütt van misztikus közösség és szeleverdi individualizmus között. És ebben az állapotban az ember finoman, gálánsan, és barátságosan, tiszteletteljesen érintkezik a maga fajtájával, mert csak ő előkelő, az ember, és nem az ellentétek. Az ember ura az ellentéteknek, az ellentétek csak őáltala vannak, következésképpen az ember előkelőbb náluk. Előkelőbb a halálnál, túlságosan előkelő a halálhoz: ez elméjének szabadsága. Előkelőbb az életnél, túlságosan előkelő az élethez: ez szívének jámborsága. Thomas Mann

Hagyjuk a holtakra a dicsőség halhatatlanságát, de az élőknek adjuk meg a szeretet halhatatlanságát! Rabindranath Tagore

Kell, hogy a halálnak fátyola a sírnak szemérme legyen. Itt nincs fátyol, nincs szemérem. Ez cinikus, nyílt rohadás. Vakmerőség a haláltól, hogy ilyen nyíltan mutatja mûvét. Megsérti a derült természetet, ha mûhelyén, a síron kívül dolgozik. E lényt kifosztották. Kifosztani egy kifosztottat: könyörtelen befejezés. Nem volt már a csontjában velő, bél nem volt hasában, hangja nem volt torkában. A holttest zseb, melyet a halál kifordít és kiürít. Ha valaha volt egyénisége, most hol van? Talán még ott van, de ezt elgondolni is rettenetes. Valami imbolygó, valami megláncolt körül, lehet-e ennél gyászosabbat elképzelni a sötétben? Victor Hugo

A szív megszakad, a perc megáll, a szív feladja, és jön a várt halál - nem marad utána semmi más, csak néhány kép s a sírásvágy. Sam B. Finn

És akármi is fog már jönni, Mielőtt végleg elmegyek, Meg fogom ezt szépen köszönni. Ady Endre

Ha ember távozik a földről, Helyére nyomban más hatol, S az esti nap, mikor lenyugszik, Egyúttal fölkél valahol. Mihai Eminescu

A halál csak az élet végén jöjjön, olyannyira természetesen, mint ahogy reggelente a vállamra dobom a köntöst, majd friss fürdőt veszek a kádban. Szentesi Éva

Mikor az idő betelt, véget ért, csönd lesz. Megszeghetetlen. Csönd. - Mint az idő kezdetén.

Elválnék tőled, szívemet kitépném, Ha fájna is, tán nyúgodtabb lehetnék, S te is nélkûlem boldogabb lehetnél; De ott van újra a már meglevő rend: Az a tekintély - egyházunk szava; S együtt kell tûrnünk, míg a sír felold. Madách Imre

Ne kicsinyeld le a halált, inkább derûs lélekkel fogadd, mint a természet akarata szerint történő dolgok egyikét. Marcus Aurelius

Ne fenyegess senkit, ne halaszd munkádat, Vess meg kevélyeket, viseljed sorsodat. Istenes életet élj, s készûlj halálhoz, Így, s nem másképp juthatsz igaz boldogsághoz. Orczy Lőrinc

Végül is a végállomás a felkelés.

A halál természetes, a meghalás viszont valóban egyedi és lehet kellemes "ágyban párnák között" vagy sok szenvedéssel járó a felesleges életért küzdő orvosok kezei között. Annyi mindent szabad már, békésen meghalni miért nem? Csányi Vilmos

Ó, az élet egyetlen közös tulajdonunk. A halál kinek-kinek magánügye. Aki meghal, magára marad körülhatároltan, mint a pont, aki él, mint a fény, mások életébe árad.

Sokan vannak, akik élnek, pedig halált érdemelnének. És vannak, akik meghalnak, pedig életet érdemelnének. Nekik mit tudsz adni? Hát akkor ne siess úgy a halálos ítéletekkel. Hiszen még a legbölcsebbek se látják mindennek a végét. John Ronald Reuel Tolkien

A halál gyakran figyelmeztetés nélkül csap le. Lehetünk egészségesek, élvezhetünk finom ételeket a barátainkkal, miközben mégis az utolsó perceinket éljük. Hátrahagyjuk a barátainkat, félbevágott beszélgetésünket, megmaradt ételünket, befejezetlen terveinket. Matthieu Ricard

Hadd legyen sírban csend, Reménynek hely ott fent, S addig a part mentén Hadd legyünk ő és én. Zorán

Fura; mindig azt képzeljük, az ember ágyban hal meg, szerettei körében. Ehelyett inkább úgy történik, hogy az utolsó, felzaklató találkozás, a hirtelen rádöbbenés, a lassított mozgású rettenet ingaként együtt leng a mögöttünk felkelő nappal, bármennyire igyekszünk is, hogy lehagyjuk őket. Joanne Harris