Búcsúzás idézetek

Nagyon felkavar, és fel sem tudom fogni, hogy ennyi az élet. Szeretem azt gondolni, hogy a kollégák nem mentek el, itt vannak, csak már nem beszélünk telefonon, és nem találkozunk. Lorán Lenke

Alig akad lehangolóbb határ annál, amely egy várost szakít ketté, hiszen ott a vak is látja, hogy ez nem volt mindig így. Milo van Bokkum

Minden nap elmegyünk mellettük, de soha nem nézünk rájuk. Nem akarjuk látni a szomorúságot a tekintetükben. A vágyódást a szívükben. A magányt a szemükben. De néha meg kellene állnunk, hogy ránézzünk ezekre a zárkózott emberekre. Miért? Ha elég jól megnézzük, talán felismerjük őket.

Ha valaki hosszas távollét után megjön, akkor azt mondom vagy gondolom neki: Érződött a városon, hogy nem vagy itt. Ideje volt megjönnöd. - Csak Budapesten vagyok ennyire kiszolgáltatott. Talán lehetne egészen másképp is beszélni erről a városról. Esterházy Péter

Gyerünk, vegyétek csak el a kedvem! Legalább könnyebb lesz így felszállnom, Bárhova nézek, csak azt látom, Hogy nem boldog soha senki sehol! Eleven Hold

Azt hittem, nem fog már a bûbáj, nem szeret többé e szív mást. Az eszem figyelmeztet: állj meg, a vége mindig csak sírás-rívás!

Néha talán jó távolról szemlélni a dolgokat, de szerintem az egyetlen megoldás az, ha nem vonod ki magad a dolgokból. Stephen Chbosky

Az ember vigyázzon fiatalkorában, hogy a bánat ne vájjon csatornát benne. - Mert: a bánat elmúlik s a csatornák viszont itt maradnak s meg akarnak telni. S a legkisebb ok elég arra, hogy megteljenek. Lengyel Menyhért

Miért hord mindig minden férfi maszkot? A pillanat miért mindig elszalasztott? Miért vágja minden férfi át a nőket, És miért várjuk mégis újra vissza őket? Ha visszajön, aztán újra lelép, Ha az összes utolsó, gyáva, szemét, Miért rezegteti meg úgy a szívünket, Mint üvegben a málnazselét? Miért kérdezzük, miután tovatûntek: Látlak-e még? Látlak-e még? Varró Dániel

Soha ne búcsúzz! Az "Isten veled!" meg ilyesmi abszolút tilos. Balszerencsét hoz. Adam Makos

Sokszor mondjuk: "úgy érzem, kilógok A sorból". Mintha legalábbis lenne EGY sor. Vagy EGY sor lenne. Finomítanék ezen a mondaton. Azt mondanám, hogy "kilógok MINDEN sorból". Vámos Robi

Ne kérdezd tőlem, hogy meddig maradhatok, A játék vége előttem is titok, Játsszunk most együtt, amíg csak lehet, Remélem, nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek. Halász Judit

Visszaadok én mindent, Ha visszaadni lehet, De nem adom vissza A szemed. Ady Endre

Mindig a legnagyobb örömöm voltál. Mától a legnagyobb bánatom vagy.

Ahol van konyhalány, ott van remény. Úristen, mi lesz velünk, ha senki sem tart már konyhalányt! A konyhalányok fecsegnek. A szakácsnő és magasabb rangú cselédek úgy elnyomják folytonos rendreutasításukkal, hogy csak természetes, ha kikívánkozik belőle, amit tud, és elmondja valakinek, aki szívesen hallgatja. Agatha Christie

A börtön mindennapjaiban egy fikarcnyit sem koncentrálják a bentiek figyelmét arra, milyen lesz majd, ha újra kint lesznek, a szabad világban. Az intézményes lét mindenre árnyékot vet. Piper Kerman

Ma sem volt könnyû élni Nem lesz könnyû sosem. De érdemes volt! - s mindig Érdemes lesz, - hiszem! Váci Mihály

Hogyha kiszállnék csendben, szépen, nem változna semmi sem. Néhány gyászkönyv, némi öröm, hát nem szállok ki, azért sem!

Amikor elérkezik a pillanat, hogy abbahagyd a menekülést a múltad elől, hogy megfordulj és szembenézz azzal, amivel, úgy gondoltad, képtelen vagy szembenézni, a pillanat, amikor eldől, hogy feladod-e, vagy mész tovább, ha eljön ez a pillanat - és mindig eljön -, és te nem tudsz továbbmenni, de nem tudod feladni sem, akkor mit kell tenned?

Az emberek szeretnek egymásra támaszkodni. Én viszont nem hiszek a nagy összefogásban. A döntő pillanatokban mindenki egyedül marad. Mindez nehéz, mert egy idő után azt kell mondanod azoknak, akikkel együtt vagy, hogy figyelj, nem számíthatsz rám.