Téma
Demokrácia idézetek
-
A háború - ami engem illet - az embernek, a romantikus fegyverzetétől megfosztott, védtelen embernek tiszteletére tanított meg. A minden kényelmet nélkülöző élet iskolája, a hidegvizes lavórba lógó láb, a hideg leves, a kevés alvás iskolája megtanítja az embert, hogy társadalmi értékeink nem jelentenek semmit.
-
A háború - ami engem illet - az embernek, a romantikus fegyverzetétől megfosztott, védtelen embernek tiszteletére tanított meg. A minden kényelmet nélkülöző élet iskolája, a hidegvizes lavórba lógó láb, a hideg leves, a kevés alvás iskolája megtanítja az embert, hogy társadalmi értékeink nem jelentenek semmit.
-
Micsoda szánalmas klisé az, hogy "emlékeimben örökké él". Él? Hisz pontosan azt nem teszi! Mintha úgy gondolnánk, mint az ókori egyiptomiak, kik balzsamozással remélték megőrizni halottaikat. Hát semmi nem győz meg bennünket, hogy nincsenek többé! Mi az, ami megmaradt belőlük? Egy holttest, egy emlék, (némelyek szerint) a kísértetük. Ugyan, szemfényvesztés, badarság! Mindhárom a halál szinonimája. Clive Staples Lewis
-
Csodára várunk: hogy csak úgy a szánkba repüljön a sült galamb. Hogy megkapjunk mindent, anélkül hogy kimásznánk a kemencesutból. Hogy a kemencében magától süljön a palacsinta, az aranyhal meg teljesítse, amit csak kívánunk. Ide nekem a szépséges királylányt! És repíts egy másik birodalomba, oda, ahol tejtől és méztől duzzadnak a folyók. Álmodozók vagyunk! A lelkünk küszködik, a dolog meg alig megy előre, mert ahhoz már nincs bennünk elég szusz. Szvetlana Alekszijevics