Téma
Diplomata idézetek
-
Krízishelyzetben az ember lefagy. Nincs készleten válaszunk a traumára. Mert a trauma kívül helyezkedik el azon a területen, amit az életről ismerünk. Ezért csak állunk, és nézünk magunk elé, mint a kőszobor. Amikor valaki olyasmit követ el ellenünk, amire nem számítottunk. Amikor önkényesen áthatol a határainkon. Tisza Kata
-
Vannak a Föld forgásában ritka pillanatok (...), amikor megesik, hogy valamennyi dolog és lény, még a legtávolabbi csillagok is soha nem ismétlődő módon együttmûködnek, úgyhogy olyasmi történhetik, ami se előtte, se utána soha nem. Sajnos az emberek általában nem értik, hogyan éljenek vele, így aztán a csillagórák észrevétlenül múlnak el. De ha akad valaki, aki érti, fölismeri őket, nagy dolgok esnek a világon. Michael Ende
-
De hallom egyre közelebb, az időszekér közeleg, s túl mindnyájunk előtt a vad, vastag öröklét-sivatag. Szépséged nem lelik sehol, dalom a sírba nem hatol, s megörvendeztet férgeket megóvott szûzi érdemed. Erényed porba hull alá, gyönyöröm válik hamuvá. Jó titkos hely az, mégis ott ölelni senki sem szokott. Andrew Marvell
-
Amikor a gyermek, aki eddig úgy élt, hogy mindenki őérte van, és azért csapta be maga mögött az ajtót és hagyta ott az asszonyt, aki nem szerette eléggé őt, mert "majd keresek egy másikat, aki engem boldoggá tesz, és engem eléggé szeret": ez a gyermek rádöbbenhet arra, hogy minél inkább menekül az öregedés elől, annál jobban fog szorongani, és annál többet fog költeni arra, hogy fiatalnak érezhesse magát, de végül rá fog döbbenni arra, hogy nincs az a ránctalanító krém, nincs az a svájci terápia, és nincs az az orvosi felfedezés, ami megmenthetné a tisztes öregkortól. Hodász András
-
Az emberek általában hozzá vannak kötve a múltjukhoz, és foglyai maradnak a fiatalosság illúziójának. Öregnek lenni rendkívül népszerûtlen dolog. Úgy tûnik, nem veszik figyelembe, hogy ha valaki nem tud megöregedni, az éppoly ostobaság, mintha nem tudná kinőni a gyerekcipőit. Egy harmincéves ember, aki még infantilis, természetesen sajnálatra méltó, de egy fiatalos hetvenévesre azt mondják, hát nem elbûvölő? Pedig mindkettő perverz, ízléstelen dolog, pszichológiai természetellenesség. Az a fiatal, aki nem küzd és nem győz, elmulasztja fiatalsága javát, az öreg pedig, aki nem tud figyelni a hegycsúcsokról a völgyekbe csordogáló patakok titkára, esztelen, valóságos szellemi múmia, nem egyéb, mint megdermedt múlt. Kívül marad a saját életén, géphez hasonlóan ismétli önmagát, amíg egészen elcsépeltté válik. Micsoda kultúra az, amely ilyen árnyalatokra tart igényt! Carl Gustav Jung
-
Lehet, hogy a boldogság nem a nagy, életünket felforgató eseményekből jön, hanem inkább abból, ha körülöttünk minden el van rendeződve. Talán abból, hogy az ember sok apró örömöt össze tudja fûzni egy láncba. (...) Lehet, hogy a boldogság tényleg csak kicsi örömökből áll, mint például amikor az ember a közlekedési lámpához ér, ami éppen abban a pillanatban vált át zöldre. Vagy pedig olyan apró kellemetlenségekből, mint amit az a viszketés tud okozni, amit a ruhacímke okoz a ruhák hátán. Dolgok, amik mindenkivel mindennap megtörténnek. Lehet, hogy mindenkinek ugyanakkora mennyiségû boldogság jár ki mindennap. Lehet, hogy teljesen mindegy, hogy imádott sztár vagy, vagy egy pancser gyík. Még az is teljesen mellékes, ha a barátod valószínûleg haldoklik. Talán az ember ezeken csak passzívan átesik, és ennél többet nem is várhatunk el az élettől. Ann Brashares