Egyszerűség idézetek

Félünk megállapítani, hogy mások vagyunk. Elkerüljük, elfojtjuk. Mindeközben nem igazán gyakoroljuk a másik különbözőségének befogadását sem.

Karantén az egész világ, s maszkos idegen benne minden ember. Lackfi János

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl.

A festés nem az az állapot, amit utólag pontosan föl tudna idézni az ember. Szöllősi Mátyás

A hét mérföldes nagy érzelem, a fuldokló szerelem (...) úgy tûnik el az ember életéből, mintha soha ott se lett volna. Sándor Erzsi

Ha el kell múlnom, mi szükség volt élni? Egy elveszendőnek miért kell remélni? Azért? - hogy ezer baj, bú, betegség között, Mint egy számkivetett és mint egy üldözött, Vágyakozzam dicsőbb rendelésem felé, Egy méltóbb országba, s még se menjek belé? Csokonai Vitéz Mihály

Már a szép nap lenyugodott, Egészen bealkonyodott És setétbe vonta magát, Adjon Isten jó éjszakát! Benedek Elek

Az elmét sötét burokként veszik körül az előítéletek, ezért a külvilág történései sohasem eredeti valójukban, hanem a burok optikáján megtörve érkeznek az agyba. Boldogkői Zsolt

Kik vagyunk? Kicsoda ön, ki vagyok én, kik a többiek, és kik azok, akik már nincsenek többé? Melyik a valóságos: a tükörkép, vagy az, aki a tükör előtt áll? Az élő, vagy az emlék, a kép, amelynek már nem fáj semmi? Erich Maria Remarque

Elszorul a szívem, A mikor azt látom, Hogy az, ki olyan volt, Mint egy tündérálom, Elfonnyad, megfakul Mint a letört rózsa, A szirmait elhullatja. Szerteszéjjel szórja! Ambrozovics Dezső

Mindenki megy és mindenki lohol, Egyik csomagol - másik haldokol. Vagy messze néz, vagy éppen sírját ássa: Jövevények és vándorok vagyunk És nincsen itt senkinek maradása. Reményik Sándor

A józan ész (...) néha fagyosabb a jégcsapnál. És metszőbb. Jim Crace

Az emberek olyan ostobák! Van valamijük, ami mindennél többet ér, és alig vigyáznak rá. Eldobják maguktól az életet akár pénzért, akár zacskóba csomagolt porokért, akár egy idegen elragadó mosolyáért. Cassandra Clare

Az élet nem habos torta, de van olyan, hogy konkrétan egy rakás szarnak tûnik.

Az emberi gonoszságban nagyon is hiszek (...). Nem a hétköznapi rosszindulatra gondolok, amit mindenki megtapasztal az életében. Én arra a jeges ûrre gondolok, amit néhány lélek maga körül teremt, és nincs az univerzumban olyan hideg és üres hely, mint ez. Én úgy vélem, ez a gonosz. Nem valami, hanem valaminek a hiánya. Az isteni hiánya; elégtelenség, valami különös zsugorodottság. Nincs semmi, amit adhatna, hiszen ő maga a hiány. Ezért inkább mindig csak elvesz, mintha érezné, hogy nem egész. És ha az ember találkozik vele, soha nem ússza meg sebek nélkül.

Néha úgy érzem, az élet egy átverés. Francois Lelord

Sokszor megdöbbenek a televízióban látható modern gyógyszerreklámokon. A mellékhatások listája rosszabbul hangzik, mint az állapot, amit kezelniük kellene. Egyszer még a szívinfarktust is felsorolták mellékhatásként, és eltûnődtem rajta, hogyan lehetséges ez? A szívinfarktus szerintem nagyon komoly dolog, és ha megkockáztatod egy nátha miatt, akkor csak az istenek védenek meg a csapásoktól, mert hogy keresed őket, az biztos. Kevin Hearne

Valójában nagyon boldog, elégedett ember vagyok, az összetört szívem ellenére is. Mert a szívem, az összetört, amennyire csak egy szív össze tud törni. (...) A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben. Egy odvas fogra hasonlít... időnként fáj, és néha álmatlan éjszakákat okoz, de két rossz időszak között az ember élvezi az életet, az álmokat. Lucy Maud Montgomery

Amikor ajándékot fogadunk el valakitől - ezt minden bolond tudja -, elfogadjuk azt is, ahogy az illető irántunk érez. Alice Hoffman

Tudtam, hogy rossz lesz megöregedni. (...) De azt nem is sejtettem, hogy ennyire rossz lesz. Kurt Vonnegut