Első szerelem idézetek

Ahogy ott álltunk, és a tudtomon kívül megszorítottam a kezed, úgy éreztem, soha többé nem akarom elengedni. Soha!

Állj meg itt, aki ezeket a sorokat olvasod, és egy percig gondolj napjaid hosszú láncára! Akár vasból van, akár aranyból, akár tüskéből, akár virágból, meg nem köt tégedet, ha egyszer, egy emlékezetes napon legelső szeme el nem készül. Charles Dickens

Hova tûnt el a tengersok nap, első fiatalságom ragyogó ideje? Milyen rövidnek látszik a leghosszabb élet is, mikor az ember visszatekint! Ninon de Lenclos

Emlékezz minden részletére – kiáltott fel hevesen gondolatban. – Emlékezz rá! Emlékezz az időre, a helyre! Emlékezz rá úgy, ahogyan most látod. Dermedjen így jéggé az egész kép, hogy bármikor újra felidézhesd. Örökké fog tartani ez a kikristályosodott pillanat. Minden örökkévaló lesz számodra, ami csak ebben a másodpercben van. Emlékezni fogsz mindenre, amit ezek a sziklák körülzárnak, Prue nevetésére, a tenger morajára, a víz illatára, és a napsugárra, mely rézsútosan hullik őrá, míg ő lépked a víztócsák közt. (...) Soha, soha nem fogod ezt elfelejteni.

Magamnak is csak annyit vallok be - ez is sok - hogy még-nem-érzett örömmel szívtam ajkad illatát s hogy mikor fénylő szemedet fölütve elbucsúztál: testvéri csókod égő arany kardokat mártott ereimbe. Szabó Lőrinc

Egy másodpercig azon tûnődtem, hogy ha megcsókolnám, az vajon megtörné-e a varázst, amely körülvesz bennünket, de már túl késő lett volna megállni félúton. Amikor az ajka az ajkamhoz ért, tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz foghatót, mint amikor először megcsókoltam álmaim asszonyát, akit, tudtam, örökké szeretni fogok. Nicholas Sparks

Vannak érzelmek, amelyek felett nyolc év is nyomtalanul múlhat el. Jane Austen

Nagyon fura lány vagy, (...) de azt elmondhatom, hogy olyan vagy, mint egy napsütötte szivárvány az életemben. Sosem szerettem egy nőt sem úgy, mint téged! A. O. Esther

Aki különcként nő fel, soha nem felejti el azt a pillanatot, amikor először hasonszőrûek társaságába került.

Nem forróságot éreztem, ahol az ajka hozzám ért, hanem tüzet, mind a harminchét alkalommal, az államon, a puha arcomon, ahogy odasimult, a hajtövemnél a fülem alatt. Égési sebeket hagytak a csókjai. Ma is érzem őt az ujjbegyeimmel.

Az emlék puha, mint a gézpárna, semmit sem ér a gyönyörû, halálos, pengeéles valósággal szemben.

Egy fiatalasszony sohasem tagadja meg az erszényét attól, aki a szívét meghódította. Honoré de Balzac

- Nem amolyan "szerelem első látásra" volt ez? (...) - Nem hiszem, hogy ez az érzés egyáltalán létezik a hollywoodi filmeken és az ócska romantikus regényfüzeteken kívüli világban is. Kate Mosse

Csak egy csók volt... De soha ne feledd: Neked adtam benne a lelkemet. Gárdonyi Géza

Az első benyomásra nincs második lehetőség.

Az elme és okosodása megtévedhet, de az érzés sohase. Bessenyei György

Semmi nem idéz meg úgy egy emléket, ahogy egy illat. Victor Hugo

Madarak hangját hallom a falból. Galambok bőgő jajgatását, a seregélyek dallamos csiripelését. Felnézek és nagy levegőt veszek. Mostanában annyival tisztább a levegő, még itt is. Vajon milyen szaga volt a világnak új korában, évszázadokkal az első gyárkémények feltûnése előtt? Csalódott vagyok, de el is bûvöl, hogy sosem tudjuk meg biztosan; hogy hiába a történészek, a tudósok, a költők minden erőfeszítése, vannak dolgok, amiket egyszerûen sosem tudhatunk meg. Milyen volt a világ legelső dala? Milyen érzés meglátni a legelső fényképet? Ki csókolta az első csókot, és vajon jó volt-e?

Az én agyamban van egy vegyület, ugyanolyan szép, mint te. Ott lakik legalább tizenöt éve, ezért érzem úgy, hogy mindig is ismertelek.

Alig volt tizenhét éves, mikor az első vallomást rebegte el neki egy lesütött szemû diák, aki napokig, hetekig készült ennek az egyetlen mondatnak a kiejtésére. És kacagva adta magát egy másiknak, csak azért, hogy másnap kacagva téphesse szét a virágait, és kacagva vághassa a szemébe: nem kellesz már. (...) Végigkacagott egy egész életet. Hiányzott belőle valami, mint ahogy hiányzik az éjszakából a fény. Mert a kacagása nem örömkacaj volt, csak valami éles, keserû indulatkitörés, valami megzabolázatlan állati szenvedély. Mert hiányzott belőle valami. Maga sem tudta, maga sem érezte talán. Az éjszaka sem érzi, hogy nincsen benne napfény. Wass Albert