Erdő idézetek

Az teszi széppé a sivatagot (...), hogy valahol egy kutat rejt. Antoine de Saint-Exupéry

Ugy alszik itt a szellő, Oly nyugodtak a lombok, És nem enyhíti semmi, Csak ég, csak ég e homlok. Oh hogy állitanád meg E hullámit a vérnek, Csak csodás kis kezeddel Te egyszer érintéd meg. Tóth Kálmán

Az erdők szuperorganizmusok, vagyis hasonló képződmények, mint például egy hangyaboly. Peter Wohlleben

Nyáridőben, az alkonyi erdőn ezer élet lüktet. Sosem érzed azt, hogy egyedül vagy! Hallod a madarak énekét, ami lelket melengető érzéseket ébreszt minden emberben. Te sem vagy kivétel. Aztán, amikor beáll a sötétség - szinte varázsütésre - néma lesz a táj. A Hold még nem kél, nincs, ami egy fikarcnyi világosságot adna a lábaid elé. Magadra maradtál... elpártolt tőled minden, s a "mindenki itt hagyott" érzés kerülget. Jönnek a gondolatok, amire aztán nem tudsz visszaemlékezni soha többé. Andalító tücsökzene indul, s vele együtt megannyi kobold lépésének neszezése a száraz avaron. Sosem voltál egyedül!

A hallgatózó kert alól a fa az ûrbe szimatol, a csend törékeny és üres, a rét határokat keres. Pilinszky János

A jó élet titka nem egy ősi fában vagy a csillagokkal telehintett égboltban keresendő. Hanem a levelekben, a sárban és az esőben. Benned és bennem és a nyüzsgő városban, amit hátrahagytam. James Norbury

Alighanem öreg hiba azt hinni, hogy a költők mûveikben elárulnak valamit lényük legmélyéből. A fák a dombokon tavasztól mostanáig gyümölcsöt hoztak. Ám ezzel titkuk nem vált érthetőbbé. Lucian Blaga

Látod, itt a baj. Átmentél úgy az erdőn, hogy szinte semmit sem figyeltél meg. Nem gyönyörködtél, nem örültél. Persze tudom, siettél ide, ez a cél lebegett előtted, nem értél rá, ezt akartad mondani ugye? Az emberek nagy része is így siet át az életen, mint te az erdőn. Nem lát, nem hall, csak siet, célba akar érni. Esetleg, mint te, meg akarja tudni, mi a feladata. És ha én most, hogy ideértél, azt mondanám, hogy nincs itt semmiféle feladat? Hogy a feladat éppen az lett volna, amit útközben láttál, hallottál? Mit szólnál ehhez? Vissza nem mehetsz, elölről nem kezdheted, mitévő lennél, mondd?

Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak. Wass Albert

Nézz a természet mélyére, és mindent jobban fogsz érteni! Albert Einstein

A természet világa olyan, mint egy könyv: rengeteg információt nyújt azoknak, akik el tudják olvasni. A természet jelzéseit ugyanúgy megtanulhatod értelmezni, mint a szavakat. Először az ábécét kell elsajátítanod, mielőtt rátérhetnél a bonyolultabb szövegekre. Ha viszont folyamatosan gyakorlod az olvasást, idővel olyan jeleket is észre fogsz venni, amelyek a legtöbb embernek elkerülik a figyelmét. Bear Grylls

Az embernek saját maguknak kell megtalálniuk az utat az erdőben azoknak a kétes, zavaros térképfoszlányoknak a segítségével, amelyekbe betekerve születtek, vagy amelyeket útközben találnak itt vagy ott. Ezért van az, hogy mindannyian bolyongunk. Körbe-körbe járunk. Mellébeszélünk. Öntudatlanul is egymásba botlunk és azután elveszítjük egymást a sötétben, ahol az égi fénynek még távoli derengése sem látszik. Ámosz Oz

A fa alatt ülve, az ajándékoktól várjuk a boldogságot, ami persze nem jön, de helyette jön egy üresség érzés. Ám az érdekesség az, hogy sztereotip módon mindenki el tudja mondani, hogy nem az ajándékozásról szól az advent. És annak ellenére, hogy elmondom mindezt, öt perc múlva már én is benne vagyok a mókuskerékben és megyek vásárolni. Mert kell, mert elvárások vannak. Na, valahogy ezt a folyamatot kellene megtörni!

Egy otthoni kert fala több titkot zárhat magába, mint a kínai fal, s a csönd hívebben védi egy fiatal lányka lelkét, mint a szaharai oázisokat a végtelen homok. Antoine de Saint-Exupéry

Rejtőzni mély réteknek mélyén, tenyészőn, mint a bölcs füvek. Letûnt korokból visszafénylő borostyán csöndje. - Kövület.

Bújtunk a lomb közé, nem volt máshova bújnunk. Félrehajtott bokor meg ág sebezte ujjunk, keresve a helyet, hol minket senki se, s mi láthatunk egy rést, mely kék éggel tele; ahol magunk vagyunk, elzárva a világtól, s mégis egész világ velünk, ha a madár szól; hol lágy fekvőhelyet igér tömött avar, s az alkony betakar bársony árnyaival. Somlyó György

Éjjel indultam, a hold se lát, Szép mezők alján, erdőkön át. Csendben lopakodva, ha sötét az ég, nem látja senki sem, a szívemben mi ég. Ismerős Arcok

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél, Mint egy angyal, olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tûntél, Emlékszem szavadra, és amikor megfogtad kezem, Bizsergető érzés járta át testem, tudtam, ez lesz a végzetem. Children of Distance

Az erdőt úgy uralják a fák, akár a mélytengeri lények az óceánok vizét. Az erdő kedve szerint eltaszíthat magától vagy elnyelhet. Murakami Haruki

Azt akarom, hogy lassíts. Azt akarom csak, hogy lassuljon le minden; Építsünk erdőt a pillanatból, és éljünk ott örökké, mielőtt elmész. Matt Haig