Téma
Érzékenység idézetek
-
Sokszor azt hittem, hogy a szemén át belelátok a lelkébe, s egyszer az is eszembe jutott, hogy én leszek az első ember, aki látta valakinek a lelkét. Szép lett volna, ha sikerül. De most már ismerem a szemét. Szelíden barna, jóakaratú is, ahogy azelőtt éreztem, de már nem hiszek benne, hogy a szemén át megláthatnám a lelkét. A tükör üvegén sem lehet átlátni. Ezüstréteg fedi hátul, s aki belenéz, csak önmagát láthatja meg... Szilvási Lajos
-
A gyönge elméjû ember állati életet él. Az állat nem ismeri a halált. Nézd a tyúkot például: mennyire védi a csirkéit! Mihelyt azonban felfordul a csirke, sajnálkozás nélkül otthagyja. Ha úgy értené a halált, mint a középrendû ember, ugye hogy sajnálná, siratná? Tudná, hogy a gyermeke elvesztette az életét. De akinek a halálról nincsen fogalma, annak az életről sincsen. És most nézzük az erős elméjû embert. Az meg éppen azért bátor, mert érzi, hogy a test nem mindene. Azt érzi, hogy ő inkább lélek, mint test. Minél lelkibb az ember, annál kisebb érték neki a test. A hősök, a világtörténelem nagy hősei mind lelki emberek voltak. Mind egy szálig. Gárdonyi Géza
-
Immúnis lettem az érzékelésre, egyre több emlék és érzés tûnik el az életemből. Néha észbe kapok, hogy most valami mást reagáltam, mint ami ésszerû lett volna. (...) Már nem analizálok olyan élvezettel, nem figyelem az embereket, a körülöttem tomboló világot, nem tesz többé boldoggá egy illat vagy egy íz. Elfelejtettem rajongani. Gerlóczy Márton
-
Megérzéseink közel sem olyan tökéletesek, mint amennyire hisszük. Persze nagyszerû lenne, ha kritikus helyzetekben csak úgy kipattanna a válasz valamiféle rejtélyes sugallatból fakadóan. De a valóságban belső ösztöneinket érzékenyen befolyásolják különféle vágyálmaink és részrehajlásaink. Akkor mire jók a belső ösztöneink? Minden tanulmány, amit olvastam, azt állítja, hogy a mindennapi dolgokban segíthetnek leginkább, amelyekben sok-sok tapasztalatunk van, pl. hogy miből tudjuk, hogy a barátunk mérges ránk, mielőtt bármit is mondanánk, vagy be tudunk-e állni egy szûk parkolóhelyre. De amikor lényegi kérdésekről van szó, mint hogy mi lesz a karrierünkkel, vagy kivel házasodjunk, miért gondolnánk, hogy megérzéseink pontosabbak, mint az alapos, gondos elemzés? Hiszen semmilyen adatra sem tudnak támaszkodni. (...) Ne hagyjuk figyelmen kívül a megérzéseinket, de túlértékelni sem szabad őket! Liv Boeree
-
Talán áldás, hogy az emberi lélek sajátosságairól beszélve nem támaszkodhatunk finom mûszerekre? Ha mérni tudnánk a jót és a rosszat, a magasságmérőéhez vagy más hasonló mûszeréhez hasonló skálán meghatározhatnánk, elveszítenénk minden ösztönzést a változásra... hogy jobbak legyünk. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
-
S hogy vonzottak mindég a "kék" emberek! Apám is az volt. Mély, tiszta kék. Hiszen persze a lelkek nem egyszínûek, bennük a szivárványnak összes színe és még néhány ismeretlen szín, amit látásunk nem tud érzékelni... de mégis, az adja meg jellegét a léleknek, ami benne maradandó és domináló szín. Lázár Mária
-
A növényeknek van tapintóérzékük, de fájdalmat nem éreznek, és a reakcióik nem szubjektívek. A mi fájdalomérzékelésünk ezzel szemben nagyon is szubjektív, személyről személyre változó. Az egyik embernek egy könnyed érintés kellemes lehet, a másik azonban már csiklandozásként érzékeli. A különbözőség okai az ioncsatornák megnyitásához szükséges nyomás erősségét meghatározó genetikai jellegek eltéréseitől a félelemmel, pánikkal, szomorúsággal kapcsolatos, a konkrét tapasztalatokat esetleg eltúlzó személyes lelki beállítottság sokféleségéig terjednek. A növények mentesek az efféle szubjektivitástól, mert nincs agyuk. Érzik azonban a mechanikus hatásokat, és sajátos módon válaszolnak a különböző fajta ingerekre. Reakcióik nem segítik elő a fájdalom elkerülését, de úgy módosítják a növény fejlődését, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a környezethez. Daniel Chamovitz
-
Nem csupán a szörnyeinket zártuk a pincébe. Van egy másik pince, ahol a lelkünket falaztuk el. Õ nem tud olyan hangosan üvölteni. (...) Az ő eszközei másfélék, csendesebbek: érintések, halk szavak, hangulatok, képzelet, álmok. Ha vállalja is merészen, hogy ő igenis ilyen, messzire nem hallszik. De melenget és ragyog. Vavyan Fable
-
Egy kiegyensúlyozott, gondolkozó elme számára (...) nincs helye az ösztönök játékának, nem belső sugallatra találjuk el az igazat. Találgatni persze lehet; vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül, azt mondjuk, ösztönösen megéreztük, mi a helyes válasz. Ha nem sikerül, nem beszélünk róla többet. De amit gyakran ösztönös megérzésnek nevezünk, az valójában logikus következtetés vagy tapasztalaton alapuló benyomás. Mikor egy szakértő úgy érzi, valami nincs rendjén egy festménnyel, egy bútordarabbal vagy egy csekken az aláírással, valójában egész sereg apró jelre és részletre reagál ezzel az érzésével. Nem kell részletekbe merülnie, elég a tapasztalata, az eredmény pedig: határozott benyomás a rendellenességről. De ez nem ösztönös megérzés, ez tapasztalaton nyugvó benyomás. Agatha Christie
-
Amikor megszülettél, az Ajándékozótól kaptál egy érzékeny szívet. Font hozzá egy ezüstszálat is. Innenső végét a te szívedhez, túlsó felét ahhoz a másik szívhez kapcsolta, végül összekötötte őket. A két kicsi szívből egy nagy szív lett. Bármilyen távol vagytok egymástól, ez az ezüstszál nem szakadhat el soha.