Feleség idézetek

A mi specialitásunk az alkalmazkodás. Szinte bármihez alkalmazkodunk, jóhoz és rosszhoz is. Még a magunk által okozott, végső soron rendkívül pusztító éghajlatváltozáshoz is, feltéve, hogy kellően lassan történik. Mármint emberi lépték szerint lassan, hiszen amit mi lassúnak találunk, az a természet ősi mércéje szerint villámgyors fordulat. A képességünk, hogy szinte akármilyen viszonyokhoz alkalmazkodunk, áldás és átok is egyben. Segít nekünk életben maradni, de idővel csaknem bármilyen őrültség normálisnak tûnhet miatta. Marcus Rosenlund

Én, ki szabadnak születtem, én vagyok, ki megtagadna, én vagyok, ki egy szavadra szolgálód lettem, szerelmem, Isten, magad, magam ellen.

Milyen bensőséges kapcsolat áll fenn minden lelki történés között, (...) a lélektan bármely, bármennyire félreeső területén tett felfedezés is előre nem látható, talán felbecsülhetetlen értékû hozzájárulás lehet valamely más terület kutatásához. Sigmund Freud

Nem kertelek: Nem leszel se boldog, se elégedett magaddal, ha letérsz az útról és a ki nem taposott irányba mész. Egyedül leszel. Látod a sok embert. Õk is látnak téged, de a távolság és a meg nem értettség mindkettőtöket zavarba ejt. Szabyest

Vannak olyan helyzetek, amiket nem a szavak oldanak meg, hanem a hiányuk - vagyis az idő. Sándor Alexandra Valéria

Nem kell a rosszat rajtunk kívül keresni. Magunkba kell néznünk, amit könnyen megtehetünk: ha ahhoz, hogy meglássuk, mi van rajtunk kívül, ki kell nyitnunk a szemünket, akkor ahhoz, hogy meglássuk, mi van bennünk, jó erősen le kell zárnunk a szemhéjunkat. Afonso Cruz

Hiányzol. Az életemből, az ágyamból, a vonuló felhők futásából, az ébredő nap első sugaraiból. Hiányzol a tárgyakból, amelyeket megérintek, hiányzik a tükrömből az arcod. (...) Nehéz csönd nyomja szívemet. Nagy István Attila

A fizika szélesre tárja az ablakot, hogy messzire ellássunk. S amit látunk, mind bámulatba ejt bennünket. Rádöbbenünk, hogy telis-tele vagyunk előítéletekkel, és hogy a világról alkotott intuitív képünk részleges, maradi, elégtelen. A világ a szemünk láttára, továbbra is változik, lépésről lépésre, ahogyan egyre jobban észleljük. Carlo Rovelli

Ha azonban az ember keresztültört mindennapi körülményei papírfalán, azokon a képzeletbeli falakon, melyek legtöbbünket bebörtönöznek a bölcsőtől a sírig, akkor mindenesetre tesz egy felfedezést: ha a világ úgy, amint van, nem tetszik neked, megváltoztathatod. Határozd el, hogy mindenáron meg fogod változtatni és akkor meg is tudod változtatni. Megváltoztathatod rossz és haszontalan irányban, de éppúgy teheted jobbá, kényelmesebbé vagy legrosszabb esetben legalább sokkal érdekesebbé. Herbert George Wells

Soha nem szabad olyasmire gondolnod, amitől félsz. Csak arra gondolj, amire vágysz, és meglásd, megtörténik... mert megteremted! A. O. Esther

A félelem isteneket szül. Titus Lucretius Carus

Az ember ezer évet vár, képtelen moccanni is. Jégbe temetett test. Tökéletesen konzervált. Haj, bőr, körmök, ruha, ékszerek, minden érintetlen, minden a helyén. Nem halott, csak alszik. Csak néma. Azután megszólal egy hang - vajon ennyi is elég, hogy megolvassza ezt a jéghegyet? Hogy újból lélegezni kezdjünk, ismét kicsorduljon a könny, a nyál, áramlani kezdjen az erekben a vér? Színt varázsoljon az arcra, hajat fényesítsen, felforrósítsa a bőrt? A test felpezsdül, a kéz simogatásra, a száj csókra vágyik. És ehhez a csodához csupán azt az egy hangot kellett hallanunk. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy az ember mindvégig szerelemes volt. Csak mozdulatlanul várt a jégtömb alatt.

Ha az emberről úgy tartják, hogy őrült, akkor minden tiltakozás csupán megerősíti őket ebben. (...) Ha magát őrültnek bélyegzik, akkor minden, amit tesz, abból az őrültségből fakad. A logikus érvekből tagadás lesz, a valós félelemből paranoia, a túlélési ösztönből pedig védekező mechanizmus.

Az Emberiség elment a Holdra, felhasította az atomot, évtizedekkel meghosszabbította az emberi életet, szimfóniákat, remekmûvû könyveket írt, képeket és szobrokat alkotott, és közben olyan dedóba illő hülye gyerek maradt, mint volt öt- vagy tízmillió év előtt. Márai Sándor

Azt mondják, mikor valaki egy teljességgel lehetetlen dologgal kerül szembe, még azelőtt, hogy az agya bármilyen érzelmi reakciót mutathatna, egyszerûen lefagy.

Ülj ide mellém, kérlek! Nézzük, hogy táncol az élet! Ahogy járja a táncát, fel fog kérni engem és téged, És néha majd úgyis, párszor fáj minden csontod a tánctól, De ha másnap is járod, a sebed begyógyul, és akkor látsz jól. ByeAlex és a Slepp

Micsoda kis rész jut egy-egy emberre a végtelen és mérhetetlen időből! Milyen gyorsan eltûnik ez is a feneketlen időben! Milyen kis rész az egész anyagból! Milyen kis hányad a világlélekből! S az egész földnek mekkora kis rögén csúszol-mászol! Gondold meg mindezt... Gondold meg, hogy ami téged láthatatlan szálakkal ide-oda rángat, az benned van elrejtve... Marcus Aurelius

Néha úgy gondolom, a bennem feszülő magányosság egyszer kirobban a bőrömön át, és néha nem vagyok benne biztos, hogy a hisztériás sírás, sikítás vagy nevetés bármit is megoldana. Néha olyan nagyon vágyom arra, hogy megérintsek valakit vagy megérintsenek, hogy érezzék, hogy szinte biztos vagyok abban, leesem valami szikláról egy alternatív univerzumban, ahol soha, senki nem fog megtalálni.

Az elménk mindig előrébb jár a szívünknél. A tudományunk előre tör. A lelkünk mindig lemarad.

Azért vannak a szabályok, hogy keménnyé eddzék testünket és a lelkünket, hogy általuk rendet teremtsünk az anyagi világ káoszában. (...) Ha valaki megszegi őket, az megbontja a rendet, káoszt szül a rendezett világban. Ezen esetek világítanak rá, hogy igenis szükségünk van a szabályokra, mert az ilyen kivételek mutatják meg, hol van a szervezettségben a gyenge pont, a lánc törékeny szeme, ahol meg kell erősítenünk az előírásokat, amelyek éppen a kihágások ellen léteznek. A kivételek ilyen módon erősítik a szabályt.