Feleség idézetek

Életünk mindig ugyanabban a kerékvágásban telik, emiatt állandóan panaszkodunk és szitkozódunk; de valójában nyugalmunkat leljük ebben. Felébredünk, követjük a mindennapi szokásainkat, követjük a szabályokat, melyek merevek, erősek és általában csak kis mértékben módosíthatók. A változás olyan, mint egy kigördítetlen papirusztekercs, vagy a még ki nem játszott sakkfigura. Csak akkor fogadjuk a változást izgalommal vegyült félelemmel, amikor némileg tudjuk irányítani és hatalmunkban, lehetőségünkben áll, még ha nehezen is, de potenciálisan visszafordítani. Amennyiben azonban nincs meg a valódi döntés biztonsága, ha nincs meg a kontroll érzete; akkor a változás egyszerûen csak félelmetes. Még rémisztő is. Robert Anthony Salvatore

Ismerjük meg saját magunkat! Az alaposabb önismeret kellemesebbé teszi az együttélést saját magunkkal.

Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Wass Albert

El sem tudom mondani, milyen hálás vagyok a mi kis végtelenségünkért. A világért se cserélném el. Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte. John Green

Vannak pillanatok, amikor azt kívánom, bárcsak vissza tudnám forgatni az idő kerekét, bárcsak meg nem történtté tehetném a szomorúságot, de attól félek, ezzel az öröm is eltûnne. Nicholas Sparks

A Mennyben számomra nincs hely még, mer` oda nem elég ilyen kis végzettség! Bár jó barátom a főnök rég, túl alacsony vagyok, és távol az ég...! Eleven Hold

Amit nem ismerünk, amit újnak látunk, a nehézség álarcát ölti magára. Mivel valószínûleg képtelenek vagyunk arra, hogy megoldjuk, évekig ugyanazt minősítjük "nehéznek", ami pedig már régóta nem ismeretlen vagy új, csupán ismétlődő és félelmetes. A félelem és a rettegés, amit valami új előtt érzünk, nem segít, hogy felülkerekedjünk a nehézségen. Éppen ellenkezőleg, a nehézségeket akkor fogjuk legyőzni, ha a félelemnek egy szikrája sem marad bennünk.

A fény szeretet nélkül keménnyé és dogmatikussá tesz minket. Csoda, ami körülöttünk történik, ha szeretni kezdjük a környezetünket és a többi embert, olyannak, amilyen.

Isten a teremtés helyett egy minden részletre kiterjedő vázlatot készített a valóságról, de a mûvét nekem kell befejeznem, megalkotnom a világot apránként, mindig azt a darabját, ahova eljutok. Az általam be nem járt földek csak látszatra léteznek, megtévesztő káprázatokról szólnak a filmek és az úti beszámolók, hiába ábrázolják a térképek Kínát, Zanzibárt vagy Montenegrót, azok csak eshetőségként lüktetnek a semmi szívében. Akkor töltik ki formáikat valódi létezéssel, kapnak az ott lakó emberek hús-vér alakot, a tárgyak és dolgok ezer neme akkor kel életre, amikor végre én is közéjük vetődöm. Utána már nyugodt szívvel hagyhatom őket magukra, mehetek tovább, onnantól fogva már elmûködnek nélkülem.

A félelem a szeretet hiánya. Ha félsz, szeress jobban! Ne harcolj a félelem ellen, máskülönben egyre jobban rettegsz majd, és újfajta félelem hatol a lényedbe: a félelem a félelemtől, ami rendkívül veszélyes. Ha a félelem hiány, akkor a félelem a félelemtől voltaképpen a hiány hiányától való félelem. És ez az őrületbe kerget. Osho

Mit tusakodjam már az szerelem ellen, Ha csak hozzád vagyon, szívem, minden kedvem? Nálad nélkül nincsen énnékem örömem, Tied vagyok, szívem, ihon a jobb kezem.

A tudatos élet azt jelenti, hogy megszüntetem a "majd lesz valahogy" jellegû sodródást. Akkor nemcsak úgy "vagyok", hanem akkor már élek. De ehhez szükséges az elfogadás. Mihelyt elfogadom, hogy ember vagyok és hibázhatok, abban a pillanatban a regenerálódás nagyon gyors, mert megbocsátok magamnak. Elfogadom, hogy hibázhatok. Elfogadom, hogy tévedhetek. Elfogadom, hogy meghalhatok. Elfogadom, hogy nélkülem is megy tovább a világ. Felismerem, hogy hibázhatok, rossz döntéseket hozhatok, kiránthatom magam alól a szőnyeget - és akkor mi van? Semmi. Nem kapok büntetést, csak szembenézek a következményekkel. Csernus Imre

Miért könnyebb mások ügyeiben eligazodni, mint a sajátunkban?

Nem kínlódtam utolsó stádiumos rákkal, mégis úgy éreztem, sürget az idő. Néha egyszerûen csak szükségét érezzük, hogy siettessük a dolgokat, minden különösebb ok nélkül. Kanehara Hitomi

Mióta már, hogy létezem...? S meddig még...?! Mindegy!... Élvezem! Kezem, kezem, kezem, kezem minden szép percre ráteszem.

Amikor a kép mûködni kezd a nézőben, ugyanolyan folyamat kezdődik el, mint a festőben munka közben, ugyanolyan beláthatatlan, ugyanolyan irracionális.

Egykor magamról hittem, hogy abszolútnak jöttem a földre, és elérek, mit akarok, akármit mint az autochtón zsarnok, úgy térben mint időben. Azóta ráébredtem, hogy relatív vagyok csak. Faludy György

A humor egy eszköz arra, hogy távol tartsuk magunk­tól az élet nehézségeit, egy eszköz arra, hogy megvédjük magunkat. Az ember a végén belefárad, a hírek továbbra is szörnyûek, és a humor is megszûnik mûködni. Mark Twain is rettenetesnek találta az életet, de a vicceivel kordában tartotta ezt a rettenetet. Kurt Vonnegut

Az élet célja az, hogy kifejlesszük önmagunkat. Hiánytalanul meg-megvalósítani természetünket - ez itten mindannyiunknak rendeltetése. Az emberek manapság félnek önmaguktól. Elfelejtették az első és legnagyobb kötelességüket, azt a kötelességet, mellyel önmaguknak tartoznak. Természetesen irgalmasok. Táplálják az éhezőt, ruházzák a koldust. De tulajdon lelkük koplal és meztelen. A bátorságot többé nem ismeri az emberi nem. Talán sohase is voltunk igazán bátrak. A társadalomtól való rettegés, mely az erkölcs alapja, az Istentől való rettegés, mely a vallás titka - ez a két dolog kormányoz bennünket. Oscar Wilde

A kisgyerek a világegyetem középpontjának érzi önmagát. Minden körülötte forog. Az érettség többek közt ennek a szemléletnek a meghaladásában áll, megértjük, hogy mások is léteznek a világon. Hasonló utat járt be a tudomány is. A primitív gondolkodás antropomorf. Az ember saját képére alkotja meg Istent, és saját viselkedésének tulajdonítja a természeti jelenségeket. (...) Ettől a gondolkodástól csak apránként sikerült elszakadnunk. A tudománynak nagy előnye az egyénnel szemben, hogy sok-sok generáció alatt fejlődik ki. Ron Aharoni