Téma
Feleség idézetek
-
Régen az ember 60 évesen már öreg volt és a halálra készülődött. Mára az életkilátások nagyon megváltoztak. Manapság már nyugodtan elgondolkodhatunk azon, megmásszuk-e a Matterhornt - vagy elérünk valamilyen más célt, amit éppenséggel kitûztünk magunk elé. Az idősek túráznak, bicikliznek, úsznak, teniszeznek vagy golfoznak. Meg táncolnak. Mindent lehet. Csak meg kell találnod az igazit. Még ha nem is kifejezetten tetszik neked a ma oly divatos "best agers" (a legjobb korban lévők vagy szépkorúak) kifejezés, mégiscsak pozitív csengése van. És kifejezi azt, ami a valóság - vagy valósággá válhat. Ha mint célt kitûzöd magad elé.
-
A másokkal való kapcsolataimban arra a következtetésre jutottam, hogy hosszú távon nem segít, ha másnak mutatkozom, mint ami vagyok. Nem használ, ha nyugodtan és kedvesen viselkedem, mikor valójában mérges és kritikus vagyok. Nem jó, ha úgy teszek, mintha tudnám a megoldást, ha egyszer nem tudom. Nem használ, ha szívélyesnek látszom, amikor éppen ellenséges vagyok. Nem használ, ha magabiztosnak akarok tûnni, mikor éppen bizonytalan és rémült vagyok. (...) A legtöbb hiba, ami emberi kapcsolataimban előfordul, a legtöbb eset, amikor nem tudok másokon segíteni, éppen annak tulajdonítható, hogy valamiféle védekezésből másképp viselkedem kifelé, mint ahogy belül érzek. Carl Rogers
-
Amikor találkozunk, majd közelebb hajolunk egymáshoz, hogy jobban lássuk egymást. Nem fog semmi sem számítani, mert akkor már mindent hátrahagyunk, mi ketten leszünk, és az érzés, amely ott lakik bennünk. Mert abban a pillanatban tudni fogjuk, hol ért véget a fantázia, és hol kezdődik a valóság. J. J. Stalter
-
Magánéletemben is csak egy irodalomkritikus és történész vagyok, hisz ez a foglalkozásom... Ennek alapján kész vagyok kijelenteni, hogyha bárki azt gondolja, hogy az evangéliumok legendák, vagy kitalált regények, akkor ezzel csak azt mutatja, hogy mennyire nem ért az irodalomkritikához. Már rengeteg regényt elolvastam, meg elég sokat tudok az emberiség hajnalán keletkezett legendákról is, és szilárd meggyőződésem, hogy az evangéliumok nem ezekhez hasonló történetek. Clive Staples Lewis
-
Tudod, az első benyomások nem mindig tévesek. Amikor először láttalak, azt gondoltam, hogy egyszerûen káprázatos vagy, és még mindig így gondolom. Mindenesetre azt hittem, teljesen elérhetetlen vagy, kívül az én köreimen. Olyan volt, mint Tom Cruise után vágyakozni. De azóta felfedeztem, hogy tévedtem. Nem vagy elérhetetlen, egészen közel állsz hozzám.
-
Szerettél már valaha annyira, hogy érte akár meghalni is képes lettél volna? Nem? Akkor elmondom, az milyen. Alapvető dolog, hogy nem tudsz enni és aludni. Minden éjszaka felébredsz, és ez maga kínszenvedés. Egyszerûen nem tudod, hogyan kéne elszakadnod valakitől, akit szeretsz. Mással ezt nem beszélheted meg, mert félsz, hogy végül rosszat fognak gondolni róla. Úgyhogy egymagad sírsz. Vége, ennyi volt. De mégis csak a szép, szerelemmel teli percek jutnak eszedbe. Minél erősebben akarod őt kitörölni a szívedből, annál hosszabb lesz minden újabb nap. Ez olyan, mintha az év mind a 365 napján szakítanátok. Mégis az a gondolat fáj legjobban, hogy én nem hiányzok neki annyira, mint amennyire ő nekem. Mintha már el is felejtett volna engem, és boldogan éli új életét. Semmi mást nem akarsz, csak meghalni, de ahhoz sincs merszed... mert félsz, hogy akkor soha többé nem láthatod őt.
-
Az a fontos mindenekfelett, hogy elkerüljük az ítéletet. Nem azt mondom, hogy a büntetést kerüljük el. Mert a büntetés ítélet nélkül még valahogy elviselhető. Van is neve különben, amely az ártatlanságunkat biztosítja: a balszerencse. Nem arról van szó, épp ellenkezőleg, hogy megelőzzük az ítéletet, elkerüljük, hogy örökké ítélkezzenek felettünk, anélkül, hogy a végzést valaha is kimondják. Albert Camus