Téma
Író idézetek
-
Itt vagyunk mi, többmilliárdnyian, a magunk ezernyi bújával, bajával, a fejünkben hemzsegő, lüktető, számlálhatatlan érzéssel, gondolattal, impresszióval, és közülünk csak kevesen tudják elmondani magukat. Holott aki birtokában van bármilyen kifejező vagy teremtő képességnek, tudván tudja, ezért születtünk: magunkat elmondani. Elmondani újra és újra, s megannyiszor azt remélni: most megtettük, ezúttal már biztosan nem hagytunk ki semmit. Ám sosem sikerül mindent elmondani, ez már az utánunk következők feladata, és így tovább. Vavyan Fable
-
Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más mûvészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte. Stephen King
-
Sok kezdő szerzőnek valami olyan alapvető dolog hiányzott, mint az élettapasztalat. A hit, hogy az ember először ír, és később él, egy posztmodern tévedés. Mégis sok fiatal ember azért akar író lenni, hogy az írók életét élhesse. Ezzel fejükre állítják a dolgokat. Az ember előbb él, azután elgondolkodik rajta, van-e valami elmesélni valója, de a döntést az élet maga hozza meg. Az írás az élet gyümölcse. Nem az élet az írásé. Jostein Gaarder
-
Az igaz mûvész nem ír gyorsan, hacsak hangulata nem így kívánja, és csupán elvétve képes nagy mennyiségben alkotni. Nem tud leszerződni olyasmire, hogy adott határidőre ennyi meg ennyi szót leszállít, hanem természetes tempójában, megfontoltan, nem ritkán kifejezetten lassan, s mindig lelkiállapotától meghatározottan ír; kihasználja a kedvező alkalmakat, ám egyetlen mondatot sem vet papírra, amit fáradt elmével vagy kényszerből formálna meg. Howard Phillips Lovecraft
-
Nem, korántsem a véletlen szerkeszti a maga rettenetes, kiapadhatatlan, diadalmas, legyőzhetetlen erejével, hogy dolgok szülessenek és szétessenek, hanem mintha egy homályos, démoni szándék dolgozna itt, és ez oly mélyen bele van szerkesztve a dolgokba és a dolgok közti állapotok szövetébe, hogy a szándék bûze mindent betölt. Krasznahorkai László