Téma
Katonatiszt idézetek
-
Az életnek nincs más szépsége, csak a szerelem. Szerelem nélkül minden sivár és kihalt. A Gondviselés egyedüli jótékony kedvezése, legtökéletesebb vigasza, egyetlen igaz öröme a földön. Szépség, hódítás, költészet kútforrása a szerelem. De csak úgy becsülhetjük meg a sors ajándékát, ha szabadok maradunk. Ha a házasság láncaival köt magához egy férfi, már egész bizonyos, hogy nem szeret. Ninon de Lenclos
-
A természetnek pár évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy visszaszerezze az ember által valaha kisajátított területeket. Az embernek néhány óra kellett, hogy lerombolja, elpusztítsa évezredek minden vívmányát, eredményét. Egy röpke pillanat alatt eltörölt mindent, mert az emberi lélek legveszedelmesebb hibájának, a kapzsiságnak a hatalma alá került. A több évszázados történelem során a kapzsiság miatt városok égtek el, civilizációk semmisültek meg. De az embert ez soha nem tartotta vissza. Módszeresen táplálta, növelte, dédelgette legfőbb bûnét, nem akarta beismerni a vétkét... nem tudott osztozni... de megtanult irigykedni...
-
Minden embernek van néhány közös vonása: Szeretik magukat különlegesnek érezni, tehát őszintén dicsérd őket! Szebb jövőt akarnak, tehát adj nekik reményt. Irányításra vágynak, tehát adj nekik útmutatást! Önzőek, tehát először a szükségleteikhez szólj! Érzelmileg mélyre zuhannak, tehát biztasd őket! Sikerre vágynak, tehát segítsd őket a győzelemhez! John C. Maxwell
-
A nevetés - nem a kárörvendés vagy a kinevetés - a legtermészetesebb és legfinomabb emberi bírálat, amely a rosszat, hibásat, helytelent úgy sújtja, hogy közben nem rombol, hanem építkezik. A humoros szemlélet alapja: önismeret, valóságismeret, igazságérzet, közösségi erkölcsi érzék és bölcsesség. A humor végeredményben - szeretet, a szellemi fölény megértő rokonszenve az esendő iránt. Ezért mélyen emberi érték, szív és tudat közös terméke, kincse.
-
Valóban ez a hívő élet. Istenre tekinteni szüntelenül, folyton imádkozni, hálát adni. Tőle kérni, megelégedettnek lenni. Bukás esetén felállni, másoknak megbocsátani, megbocsátásért Istenhez esedezni, nem pedig siránkozni. Adni abból, amink van, szolgálni azzal, amit kaptunk és menni mindaddig, amíg csak a Fénybe nem érünk!