Téma
Katonatiszt idézetek
-
Az imádságot már ősidők óta a lélek lélegzetvételének nevezik. Kitûnő hasonlat! A levegő, amelyre testünknek szüksége van, minden oldalról körülvesz minket és igyekszik belénk hatolni. (...) Az a levegő, amelyre lelkünknek szüksége van, szintén körülvesz minket; mindenkor és minden felől. Isten a Krisztusban a maga sokféle és tökéletesen elegendő kegyelmével egészen körülvesz bennünket. Csak arra van szükség, hogy megnyissuk szívünket. Ole Hallesby
-
Vannak emberek, és sokan vannak, akiknek szemében mindig és mindenkor a hatalmasoknak van igazuk, és akiket felháborodással tölt el a vakmerősége azoknak, akik e földi hatalmasok ellen fellázadni merészelnek. Hogy az embereknek ezen válfaja tényleg túlnyomó többségben van, azt elvitathatatlanul bizonyítja a világtörténelem, amely számtalanszor tanúságot tesz a népek végletekig menő birkatürelméről. E. Marlitt
-
Az elképzelésed szerint a szerelemben a szerelmesek feloldódnak egymásban. Igen, vannak pillanatok, amikor feloldódsz - de épp ez a szépsége az életnek és minden létező dolognak: hogy amikor a szerelmesek egymásba olvadnak, ugyanezekben a pillanatokban nagyon tudatossá, nagyon éberré is válnak. Ez a feloldódás nem a részeg ember feloldódása, ez nem egy öntudatlan feloldódás. Ez nagy tudatossággal, éber tudattal jár együtt. Egyrészről felolvadnak - másrészről pedig első ízben bepillantást kapnak egyedüllétük végtelen szépségébe. Mindig a másik határozza meg őket, az egyedüllétüket, és ők határozzák meg a másikat. És ezért hálásak egymásnak. A másiknak köszönhetik, hogy megláthatták saját magukat, eredeti arcukat; a másikból egy tükör lett, mely őket tükrözi vissza. Két szerelmes mindig tükör egymás számára. A szerelem eredeti arcod tudatára ébreszt. Osho
-
Bárcsak ilyen egyszerû lenne! Bárcsak lennének a rossz emberek, akik valahol ármánykodva ûzik gonoszságaikat, nekünk pedig csak annyi lenne a dolgunk, hogy elkülönítsük őket a többiektől, és elpusztítsuk őket. De a Jó és a Rossz közötti választóvonal ott húzódik minden ember szívében. És ki lenne hajlandó elpusztítani a saját szíve egy darabját? Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
-
Az elhagyásban nem az a legrosszabb, hogy hiányzik, aki elhagyott, hogy összeroppan a közösen alkotott egész kis világ, hogy minden, amit látunk vagy csinálunk, őrá emlékeztet, hanem az a gondolat, hogy kitettük a lelkünket csak azért, hogy a szeretett lény ránk stemplizze: ELUTASÍTVA. Helen Fielding