Kihűlt szerelem idézetek

A szerelem egy motoros szán, ami a tundrán süvít keresztül. Előbb vagy utóbb felfordul, és maga alá temet. Éjszaka pedig előjönnek a jégmenyétek.

Egyre fakóbb arccal gondolunk rá, amikor még ölelkezve feküdtünk ringatózva a felhők között, meg az egészre, amit azóta a pusztulás csinál. Simon Márton

Két ember kapcsolata titokzatos dolog (...). A kívülálló sohasem érti igazán, mi mûködteti őket. Helen Fielding

Szilaj gyönyörnek vége is szilaj, Lázába pusztul el, mint tûz s a lőpor, Mely csókolódzva hal meg. William Shakespeare

Mikor öreg a szerelem, játszani sem szeret Égő órák híján, öröm-szivárvány nem lehet; Mikor öreg a szerelem, mint galamb, olyan - De a téli szerelemben a halál ereje van! John Galsworthy

Ha az ember fiatal, vagy lehet akár öreg, és beleszeret valakibe, először elkezdi idealizálni, aztán piedesztálra emeli, végül tükröt lát a másikban. Csakhogy egy idő után ebben a tükörben a saját hibáit is kezdi észrevenni, és minél jobban látja, annál inkább fölnagyítja, míg végül képtelen elviselni és szétrombolja a szerelmet, mondván, hogy erre nincs szüksége. Robert Pattinson

Minden szerelem akkor kezd repedezni, amikor a másik elkezdi a saját szuverén életét élni. Dolga van, nem ér rá, másokhoz is túlságosan kedves, saját feje és saját benső késztetései szerint kezd gondolkodni, s beleütközünk egy idegen lélek öntörvényû világába. Ez a folyamat egyre erősebb lesz, s ha az ember tíz év múlva találkozik egykori szerelmével, majdnem vadidegen ember néz rá. Azt gondoljuk magunkban: "Úristen, mit szerettem én ebben?!" Amikor egy szerelmes barátom zokog, hogy "mindenemet odaadtam neki, mégis elhagyott!", azt gondolom: "A legfontosabbat, a szabadságát nem adtad meg neki! Ketrecben érezte magát nálad, s ez az érzés megmérgezte a szerelmét." Müller Péter

Hányszor éreztem, hogy fázol velem, Már a kezem sem nyúlt feléd. Még egyszer hozzám értél, megszorítottál, Azt mondtad, nem engedsz el, mégis itt hagytál. Rúzsa Magdolna

Néha nem tudok a szemedbe nézni. Olyan vagy, mint egy kiégett épület, aminek csak a külső falai állnak.

Elvárni valakitől, hogy tegye félre az érzelmeit, annyi, mint arra kérni, hogy szûnjön meg létezni. Jeanette Winterson

Tudom, mit gondol. Hogy ez csak egy ostoba nyári románc volt. De nem. És félek, hogy soha többé senkit nem fogok úgy szeretni, mint ahogy őt szerettem. Butaságnak tûnik. Mindenki ezt mondja. Lehet, hogy igazuk is van. Nem tudom. Még mindig olyan fiatal vagyok. De nem érzem magam annak. Mintha csak egyetlen esélyem lett volna a boldogságra, és azt elszalasztottam volna. Harlan Coben

Újra élesen átérezte a maga lényének különvalóságát, magányosságát s a nő másmilyenségét. Az illúzió, amellyel Jadwisia áltatta: hogy létrejöhet kapcsolat egy másik emberrel, szertefoszlott. Magukra maradtak, bárha kettesben - két magányos ember a magányos víz partján. Jaroslaw Iwaszkiewicz

Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a zsinórjuk? Felfûzném ismét, de mit érne: hiányzol, biztos csat, hogy meg tudd őket tartani, Kedves. Rainer Maria Rilke

Soha nem szerettem ezt az embert, de most ijedten észleltem, hogy már nem is haragszom reá úgy igazán, szívből, ahogy illik haragudni az ellenségre... Ez szíven ütött, mintha valami értékeset elvesztettem volna... Tudod, van egy pillanat, két ember között, amikor már nem érdemes haragudni. Ez nagy szomorúság. Márai Sándor

Akkor, ha már mindent százszor elmeséltem, ha a helyek, ahol jártam, a pillanatok, amiket átéltem, a lépések, amiket miatta és érte tettem, távoli emlékekké válnak, akkor nem marad más, csak a színtiszta szerelem. Paulo Coelho

A távollét nem erősíti a gyengéd érzelmeket, általában inkább elmossa őket. Nora Roberts

Minden halálos szerelem halálos unalom lesz, ha sokáig tart. Juhász Gyula

Talán csak álmodlak. Talán te álmodsz engem; talán csak egymás álmaiban létezünk, és reggelente, amikor felébredünk, elfelejtjük egymást. Audrey Niffenegger

A szerelemben a megszokás lemezteleníti a jellemeket. Maurice Druon

Rémálmaimban szenvedélyem megfagyott hullámainak jégbörtönébe zárva látom Jadvigát. Mely fagyot viszont ő maga bocsátotta miránk. Közönye s lehangoltsága végtelen esői - avagy a szívéből való kivettetés fagykorszaka? -, mindegy. Závada Pál