Kihűlt szerelem idézetek

Jaj, ama hajnal hasadása még felvirrad-e énnekem? Epedő szívem egyre várja, ó én imádott kedvesem, mert bútól lankad szüntelen s csak az segíthet nagy baján, ha képed itt lesz majd velem a két szememnek ablakán.

Ha valamelyikük akármilyen hatásra (...) felnőtté válik, már csak idegesíteni fogja partnere gyereklelkûsége, a másik riadtan nem érti, hogy mi történik, és csalódottan eltávolodnak egymástól. Popper Péter

A szerelem olyan, mint a diplomácia, ha az ember mindig kitenné a kártyáit, hát vagy szürke és unalmas lenne az a szerelem, vagy tízpercenként törne ki olyan háború, amely csak kárt okoz, de semmit meg nem old.

Olyan sokszor virradt már meg mióta elmentél annyi nap hava hullott már az életemre nélküled hogy attól félek, boldog lehetek megint. Jón Kalman Stefánsson

Mire már azt hittük, hogy végre megérkeztünk, jön egy újabb kanyar, És az a mihaszna szürke felhő fenn az égen vajon tőlünk mit akar? Napunk eltakarva vannak, langyos eső mossa szennyesét, Ilyenkor a világon mindig valaki elhagyja a kedvesét. Quimby

Számomra a szerelem sosem volt racionális, objektív dolog. Amikor elvarázsol valaki, oda kell neki adnod a lelked, de amint megszûnik a varázs, távozni kell (önmagad érdekében). Nikodém Vanda

Nem vettem észre semmit, de semmit. A kezdeti hév olyan finoman, stresszmentesen ment át a későbbi szelíd együttlétbe, hogy fel sem fogtam. Azt hittem, ez a sora a kapcsolatnak. Nem hiányzott a lángolás, az őrület. Így volt jó, és nem csak kényelemből. Neki nem volt jó. Annyira rossz volt neki, hogy visszamenőleg is elrútított mindent. Amit én boldogságnak véltem, amely bár nem látványos, de melengető, azt ő posványnak nevezte. Vavyan Fable

Megint az ismerős régi fájdalom: azt hitte, ez egyszer elérte azt a régiót, amelyben a szeretett lény nem okozhat fájdalmat, mert nem remélünk tőle már semmit. Francois Mauriac

Halad előre a kapcsolat, és az eleje általában jól is sikerül. Vannak is, akik azt mondják, hogy úgy tûnik, ennek csak az eleje jó - akkor csak az elejét akarom! Õk sok szerelmet raknak egymás után, de mindig csak a kezdeti szakaszig jutnak el. Amikor ugyanis a szerelem ereje csökken, kezdjük azt érezni, hogy már nem dédelget úgy a Brünhilda, mint régen! Vagyis elkezdődik a távolodás, és közben egyre-másra érnek bennünket a csalódások, hogy mégsem ő az, aki a sebemet gyógyítja, aki az összes ki nem mondott vágyamat betölti! Nem ő az! Ilyenkor sokan máris kilépnek. Azt mondják, ha nem ő az, akkor keresni kell tovább az igazit! Persze le lehet élni az életet úgy is, hogy a négyszáz méteres síkfutásból mindig csak az első ötven métert tesszük meg, aztán azt mondjuk: hú, most már elfáradtam, na, majd legközelebb, négy év múlva is lesz olimpia! Mi történik ilyenkor? Soha nem jutunk el a célba, a csalódások törvényszerûek. Pál Ferenc

Visszafogottsága már-már ridegséggel volt határos. Jéglány – így nevezte őt magában. És az volt az egyetlen vágya, hogy megtörje a jeget, mely alatt megbújt a nő. Monika Feth

Hol két szív egyszer elkezd válni egymástól, a szakadás, mint a jeges hasadékai, minden külső befolyás nélkül is idővel nagyobbá válik. Eötvös József

Ne higgyük, hogy elegendő, ha mi magunk átérezzük és elgondoljuk mindazokat a szép és gyöngéd dolgokat, amely társunk iránt eltölt bennünket. Feltétlenül tudtára kell adnunk valamilyen formában neki is, különben nyugtalanná, bizonytalanná válik, érzelmileg fázni kezd mellettünk. Szepes Mária

Mindig így érzed, hogy csak egyetlen embert tudsz szeretni a világon. De aztán találsz valaki mást, majd pedig őrültségnek fog tûnni, hogy valaha is aggódtál emiatt.

Minden elmúlik, ahogy a víz is elfolyik, ahogy a szív felejt. Gustave Flaubert

Karjaid engem többé nem melegítenek. Tested eztán nem az én combomon hevül. Idén is csak kuporgok majd a takaró alatt, s vágyom utánad szemérmetlenül.

A szerelem egyirányú utca - nálam legalábbis úgy tûnik, az. Míg el nem csitul az első láng, hiába nézek jobbra vagy balra, a házakat, a fákat, a virágokat eltakarja előlem a tüze. Szurovecz Kitti

Emlékszel? Fázott a kezed. Õszt emlegettünk s féltünk tőle. (...) Leheletemmel ujjaid szívesen melengetném: hol vagy? Szederágat horzsol a fény. Ma nem találkozunk. Sem holnap. Egyed Emese

Akármi is történt a világgal, fokozatosan jött. Már elfelejtettem, pontosan milyen volt, de halvány (...) emlékeim vannak róla. A parázsló rettegés, ami sosem lángolt fel igazán, csak mikor már nem maradt szinte semmi, amit elégethetett volna. Minden újabb lépés meglepett minket. Aztán egy nap arra ébredtünk, hogy eltûnt minden.

Egyszerûen nem értettem, hogy mi történt Granttal, miután összeházasodtunk. Minden kedvesség és figyelmesség eltûnt belőle. Próbáltam rájönni, hogy mit rontottam el, igyekeztem visszaszerezni a szerelmét, amiről azt hittem, hogy igazi, pedig csak színjáték volt.

Egyesek szerint a fénykép rosszul szolgálja az emlékeket, merev formába öltözteti őket, mint amit a Jégkirálynő pálcája fagyasztott jéggé. A tudat nem lát a kimerevített arckifejezések és fagyott pózok mögé, a többi meg elhalványul. De mi van, ha ezzel a "többivel" együtt minden el volt zárva, és egyetlen kép láttán fordul meg a kulcs a zárban?