Kutya idézetek

Vannak pillanatok, amikor az ember azt kívánja, bárcsak megállna az idő. Rafik Schami

Odaadom a reménynek szememet e két drágakövet Odaadom a reménynek kezemet e győzelmi pálmát Odaadom a reménynek lábamat e diadal-kocsit Odaadom a reménynek számat e csókot Odaadom a reménynek orromat melyet elbájolnak május derekának virágai Odaadom a reménynek szivemet fogadalmi képül Odaadom a reménynek mind a jövendőt amely úgy reszket mint erdő mélyén egy távoli kicsike fény. Guillaume Apollinaire

A ritkát nehéz feledni. Gotthold Ephraim Lessing

Csak egy vándor voltál A szerelem országútján Néha-néha vettek fel De az igazi nem jött el. Mégis mindig vártad Tiéd lesz a kincs És most úgy érzed Gazdag vagy, pedig semmid nincs.

Az ember csak tévedésekből, csalódásokból, vesztett csatákból tanul, és csak így tudja mindig újrakezdeni a harcot. Károlyi Mihály

Te vagy nekem a sorsom, Te vagy nekem a minden, Te ragyogsz, túl sírokon A bûneimben! Juhász Gyula

Gyakran tapasztalom, hogy a tudatlanság és az elfogultság szüli a leghatározottabb véleményeket.

Tudom, hogy két kezem nem part és nem erő: maholnap aszu ág, szélvert és remegő. Mentésre ingatag, tartásnak nem elég - síkon át, hegyen át kinyújtom tefeléd. Áprily Lajos

Mindig a megfelelő pillanatban fogtad meg a kezemet, és a legtökéletesebb időpontban csókoltál meg. Mintha így közölted volna azt, amit képtelen voltál kimondani. De tudtam, hogy végül a szavak is megjönnek.

Az emberek dolgaiban az egyetlen király a genetika. Stephen King

Néha minden olyan színes, olyan harsány, mintha egy határtalan képzelőerejû gyermek festékeivel festették volna, de a kép közepén vagy a szélén mindig megjelenik egy apró sötét folt. Elif Safak

A pillanat volt ez, mikor az éjszaka elválik a nappaltól, az alvilág a felvilágtól. S talán más is kettéválik ilyen pillanatokban. Az utolsó másodperc ez, mikor a világi és emberi mélység és magasság, fényesség és sötétség még érintkeznek, mikor a szunnyadók felriadnak nehéz és gyötrő álmaikból, a betegek felnyögnek, mert érzik, hogy vége az éjszaka poklának, s következik az áttekinthetőbb szenvedés; a nappal rendszere és világítása feltárja és szétbontja mindazt, ami az éjszaka sötét zûrzavarában görcsös kívánság volt, titkos vágy, nyavalyatörős indulat. Márai Sándor

Fontold meg döntéseid következményeit. Ismerd fel, hogy mi az igazság, majd állj ki amellett, amit helyesnek tartasz.

Éltél már át olyan pillanatot, amikor a leghalványabb kétely nélkül tudtad, hogy a helyeden vagy? A jó úton jársz? Talán olyasmit is, hogy átléptél egy határon, átugrottál egy akadályt, vagy miután szembekerültél valami bevehetetlen hegycsúccsal, hirtelen valahogy a túloldalon találtad magad? Amikor langyos az éjszaka, a szellő hûvös, és egy dal vitt végig a csendes utcákon. Amikor érezted magad körül az egész világot, és a részének tudtad magad - része lettél a zsongásnak -, és minden olyan jó volt.

Ismerem az élet értelmét. Százezer éve létezünk már. Ennyi idő alatt százmilliárd emberi élet kezdődött el és ért véget.

A jó bíró nem lehet fiatal; öregnek kell lennie, aki hosszú idő alatt nagy jártasságot szerzett a gonoszság lényegének megítélésében, de azt nem a saját lelkében levőként élte át, hanem másokban, úgyhogy nagy időn át törekedett másokban kifürkészni, mi a rossz természete, tudással élve, s nem saját magán tapasztalva meg. Platón

Kedves a tövis, ha mellette a rózsa.

Mikor az utad járod, Gyakran elveszted hited, De ne bántson, Mert ami elveszett, Egykor rád talál. Johann Wolfgang von Goethe

A sikerhez piac kell, a dicsőséghez elég a szív. A legnagyobb ellenállás irányába haladj! Cserna-Szabó András

Az ember, nincs mit tenni, rendkívül aktív lény. Nem nyugszik. Mindig kell neki valamit csinálni. Amíg a mindig csinálást az agráriumban lehetett kiélni, nem volt ezzel probléma, amikor az iparban, hát, az is kezelhető. Ám, amikor a múlt század hatvanas éveiben az ipari fejlődés abba a szakaszába ért, hogy az egyre bővülő termeléshez is sokkal kevesebb élőmunkára volt szüksége, akkor rengeteg ember felszabadult. Egy csapásra fellendült a szolgáltatások világa, és a mûkörmöstől az divattervezőig csomó olyan fura szakma jelent meg, ami nem állít elő semmi lényegeset, de részesedik az emberiségnek a termelés során előállított javaiból. Ami persze jó dolog, mert aki dolgozik, az nem hal éhen. Csakhogy a nélkülözhető szakmákkal egy időben megjelent még valami: a szabadidő. Ami egyrészt örömre ad okot, másrészt bizony probléma is, mert aki unatkozik, könnyen fordul a társadalom számára káros aktivitások felé. Csányi Vilmos