Téma
Lelkiismeret idézetek
-
A lelkiismeret a legjobb és legszükségesebb útmutatónk, de hol vannak azok az ismertetőjelek, amelyek ezt a hangot megkülönböztetik a többitől? (...) Az az ember, akinek célja saját boldogsága, rossz; az, akinek célja a mások véleménye, gyenge; az, akinek célja a mások boldogsága, erényes; az akinek célja az Isten - nagy. De vajon az, akinek célja az Isten, megleli ebben a boldogságot? Lev Tolsztoj
-
Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
-
Hinni és elhinni, a magyar nyelv egy tőből képezi ezt a két szót, amely pedig két különböző világot jelent. A hitem az, ami áldozatra késztet ott, ahol előnyök nem biztatnak, ami kitartásra ösztönöz, amikor a siker reménye elhalványul, ami kényszer nélkül is kényszerít és parancs nélkül is kötelez. Amiben hiszek, azt erkölcsi ítéletem zsinórmértékévé teszem, azt helyesnek elfogadom és a hitemmel döntök a jó és a rossz között. Ellenben amit elhiszek, azt egyszerûen valónak fogadom el, anélkül, hogy ezzel helyeselnék vagy helytelenítenék. Polányi Károly
-
Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogy valami jó lehet rossz, és valami rossz lehet jó is. Ha önök jóra gondolnak, azt a viszonylagosság értelmében kell venniük. (...) Lélektani szempontból nézve a jó mindenképp valami rosszhoz mérten jó. Eredetileg a jónak és a rossznak ez az érzése a kedvezőt vagy a kedvezőtlent jelölte meg. Így például egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt felelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz. Így nem az erkölcsös és az erkölcstelen között tesznek különbséget, hanem kedvező és kedvezőtlen között. A babonás beállítódás mindig azt kérdi: kedvező? Az értelem ezen a ponton igencsak felfigyel. Az erkölcsfogalom ezzel szemben csak nagyon későn jött létre. Carl Gustav Jung
-
A tiszta lelkiismeret olyan mennyei érzés, amely a boldog napokban kimondhatatlan bájt vonz minden köré, viszontagságokban pedig - ha sötétre borul az idő, s létünk minden kellemességé és híveknek vélt jóakaróink sora az utolsó szálig elpártol mellőlünk - oly édes meleget önt lelkünkbe, amely az élet minden viszontagsága ellen férfiúi önérzettel és elszánással vértez fel bennünket. Nélküle a királyi trón rideg pusztaság, vele még a kínpad és a vesztőhely sem ijesztő. Széchenyi István
-
Majdnem minden embernek szüksége van rá, hogy elhitesse magával, hogy hozzájárul egy jobb világhoz. Vagy hogy legalábbis nem teszi rosszabbá. Hogy a jó oldalon áll. Még ha... nem is tudom... talán a legrosszabb tetteinknek is van valami magasabb célja? Mert majdnem mindegyikünk érzi, hol a határ a jó és a gonosz között, így ha a saját erkölcsi kódexünk ellen vétünk, kénytelenek vagyunk mentegetőzni saját magunk előtt. Fredrik Backman