Megbocsátás idézetek

Egy sértést megbocsátani: jótétemény, amit a másiknak juttatunk; egy sértést elfelejteni: jótétemény, amit önmagunkkal szemben gyakorolunk. Fligl József

A jó bocsánatkérés szinte mágikus erőket mozgat meg, és helyrehozza a kudarctól roncsolódott kapcsolatokat. Amy Edmondson

A megbocsátás a Biblia nyelvén elengedést jelent, de amíg gyenge vagy, nem tudsz elengedni semmit, mert gyógyulatlan seb van a sérelmed helyén, és fáj. Addig nem felejted el, amíg meg nem erősödsz. A valódi önbizalom sérthetetlen. Müller Péter

A haraggal időnként könnyebb megbirkózni, mint a fájdalommal.

Sokkal építőbb lenne, ha az emberek megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb, mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni. Még hasznosabb megbocsátani, ha dühöd csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk, ez a legnagyobb megpróbáltatás. Tendzin Gjaco

Aki megbocsát, az elengedi a vétkes megérdemelt büntetését, és eloldozza számára a bûntudat kötelét. Ez a feloldozás természetesen csak akkor valósul meg, ha a vétkes valóban el is fogadja a megbocsátást - ahogy más ajándékot sem elég felajánlani, a megajándékozottnak el is kell fogadnia azt.

A megbocsátás képességét immár nem eszközként, hanem célként határozzák meg a pszichológu­sok. Mindegy, mit tett a veled a másik, mindegy, mennyire fáj, a lényeg, hogy bocsáss meg neki. Akár egy ördögûző szeánszon: ha a kliens végre nagy nehezen kipasszírozza magából a mágikus "megbocsátok" szót, a küldetés teljesült, mehet isten hírével. Szigeti Ildikó

Néha, amikor az embert fájdalom éri, segít, ha beleveti magát valamibe, ami súlytalanná teszi, és megszabadítja a terhektől.

Minél hamarabb jön a beismerés, annál könnyebb a megbocsátás. Tar Károly

A kincs, mit rejt a szív s az elme, ennyi - szeress, hogy megbocsátni tudj.

Ha az ember megszúrja az ujját és az vérezni kezd, akkor a szervezetünk azonnal kitermel olyan anyagokat, amik a vérzést elállítják, s a sebet begyógyítják. Másnap már nem érzünk belőle semmit. Na most a lelki sebeinkkel is így vagyunk, sőt tulajdonképpen még cifrábban. Mert nemcsak hogy begyógyulnak azok a sérelmek, bukások, balszerencsék, pofonok emlékei, amelyeket elszenvedtünk az életben, hanem mûködik bennünk, a szervezetünkben valamilyen megszépítő indulat, valamilyen olyan erő, ami átkölti a rajtunk esett szégyent, vagy azt a kudarcot, amit vallottunk. Örkény István

A megbocsátás annyit tesz, hogy szelíden elfordulunk attól a képtől, amelyet testi szemünk közvetít, és a másik ember egója mögött megkeressük az igazságot.

Megbocsátani ezerszer könnyebb, mint egy életen át cipelni magaddal a haragot.

Harag nem old fel haragot - a szeretet mindent felold. Buddha

Minél nagyobb terhelés alá kerülök, annál nagyobb az esélye annak, hogy fekete-fehér mûködésmóddal próbálok szabadulni a rossztól, amit belül élek át. Ez azt jelenti, hogy akkor járok jól, ha elég érett vagyok, ha bírom a belső feszültséget és az ambivalenciákat. Vagyis elfogadom, hogy képes vagyok egyszerre szeretni és gyûlölni. Egyszerre tartalak jónak és rossznak. Egyszerre haragszom és félek. Egyszerre akarom a vesztedet és a javadat. Egyszerre akarok veled lenni, és távol kerülni tőled. Amikor képes vagyok elviselni ezeket a kettősségeket, akkor vagyok a személyiségemnek egy olyan talaján, amelyen a megbocsátás lehetségessé válik. Ha valaki az átélt és megtapasztalt rosszal kapcsolatban nem tud ezekben az ambivalenciákban gondolkodni, akkor az nem azt jelenti, hogy őt olyan sérelem érte, ami megbocsáthatatlan, hanem azt, hogy ő a sérelmet nem képes megbocsátani. Pál Ferenc

Mindenki hazudozik a lelkiismeret gyötrelmeiről: az ember erős, mindennel meg tud birkózni. A nagy dolgok mindent megbocsáthatóvá tesznek. Dmitry Glukhovsky

A megbocsátáshoz vezető út gyötrelmes lehet, de megéri, mert a végén megszabadulunk a neheztelés börtönéből.

Fölemelő érzés fölösleges és terhes dolgoktól idejében megszabadulni. Bodor Ádám

Tudni kell megbocsátani és felejteni. Guillaume Musso

A megbocsátás a sértettet tisztítja meg, nem a sértőt. Jorge Luis Borges