Téma
Nevelőszülő idézetek
-
Az nagy szó, ha egy gyereket nevel valaki. A gyerek elkezdi figyelni azt a felnőttet, apróra szétszedni a jellemét, próbára tesz, mennyire lehet neki hinni, bízhatik-e benne, igaz ember-e vajon? S ha olyan, amilyennek remélte, egyszeriben úgy érzi, megtalált valakit, akit már régen keresett. Szabó Magda
-
Nekem, szülőként nem annyira az a szerepem, hogy felkapcsoljam a gyermekeimnek a lámpát, hanem inkább az, hogy hagyjam őket a sötétben szaladgálni (felfedezni), miközben gondoskodom a falakról is, hogy ne futhassanak túl messzire, és bizonyossá teszem a számukra: amikor falba ütköznek és elesnek, én ott leszek, és felsegítem őket. Egy kétéves gyermek ugyanis arra vágyik, hogy szabadon fedezhesse fel a világot, de ezzel egyidejûleg valaki magához is ölelje (de persze ugyanerre vágyik a tinédzser, a felnőtt... valójában mind erre vágyunk). Beau Lotto
-
Egy kisgyereknek a szülő az egész világa, hiszen tőle függ a létezése. Tető van a feje felett, enni kap és így tovább. A gyerek a szülő nélkül nem maradhatna fenn. Egy gyerek számára a szülő jó, nincs is erről semmilyen más fogalma, így aztán, ha a szülő jó, akkor nyilván ő a rossz, ő a hibás, miatta történik, ami. Bucsi Mariann
-
Ha valaki jó szülő, az azzal jár, hogy döntéseket hoz, meg gondolkodik, és készen áll arra, hogy nemet mondjon, ha kell. (Azaz nem csak akkor, ha éppen úgy kényelmes.) A jó szülő aggodalmas, gondoskodó, törődő, és állandó kötéltáncot lejt az öröm és a rettegés közt húzódó, leheletfinom határvonalon. És folyton kérdőre vonja magát, hogy vajon jól döntött-e, és kinek az érdekében döntött úgy, ahogy. A jó szülő minden áldott nap, egész álló nap, sőt, egész éjszaka is szülő, függetlenül attól, hogy éppen hol van, és mi történik vele.