Téma
Nyári szerelem idézetek
-
Napfény játszik arcomon, lassan égnek fordítom, hiányzol nagyon. Megrémít a messzeség, onnan nem tért vissza még, ami köztünk volt szép. Csak álmokban élni nincs értelme rég. De kár volna kérni, nem őrizhetnéd, a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd, hogy együtt kell szállnunk, ez a Földön tart még. Tolvai Renáta
-
Amikor a felnőttek a szerelemről beszélnek, olyan egyszerûnek hangzik. Világos. Világos, hogy egyszerû. Hiszen ők felnőttek. De az a furcsa, hogy nem emlékeznek rá, milyen nehéz is volt. Például azt mondják: "Normális, hogy így érzel", vagy "Sok hal van a tengerben", vagy "Nyugi, elmúlik". De ez nem segít. Még kamasz vagyok. Nem tudok megnyugodni. Nem múlik el. Ha elmúlna, nem lennék kamasz. Linn Skaber
-
Ha (...) elhagyott sóbányák mélyén levő vízbe egy lombjától megfosztott ágacskát dobunk, s ha három hónap múlva kivesszük, azt látjuk, hogy tele van csillogó kristályokkal, amelyek úgy ragyognak, mintha végtelen sokaságú, mozgékony, kápráztató gyémántszemek volnának. Így ékesíti fel képzeletben a szerelmes is szerelmesét, mégpedig olyan kristályokkal, amelyek a benne sûrûsödő érzés-, képzet- és eszmeanyagból formálódnak ki.
-
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna, hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt, holdad vagyok, mely vonzásod körében járja végtelen útjait. (...) Megyek feléd, de soha el nem érlek, bolygok körülötted, s önmagam körül, bezárt világ, mely mosolyodtól fényes, s örök vonzásaid szárnyain röpül. Várnai Zseni
-
Még egy perce csak egy átlagos nő volt, és most, hogy a szerelem elborította - teljesen új energiában fürdik, új aura jön létre körülötte. Járása kecsesebbé válik, lépéseibe tánc költözik. A szeme rendkívüli szépséggel telik meg; az arca ragyog, egész lénye fénylővé válik. És ugyanez történik a férfival is. Osho