Téma
Nyugdíjba vonulás idézetek
-
Mindenki vágyik egy Argentínára: egy helyre, ahol tiszta lappal kezd, de az igazság az, hogy Argentína csupán Argentína. Bárhová megyünk, magunkkal visszük önmagunkat és a veszteségeinket. Az otthon az a hely, ahova menekülünk, vagy ahonnan menekülünk? Olyan helyet keresünk, ahol feltétel nélkül fogadnak el, amit végre otthonnak érezhetünk. Mert csak ott lehetünk azzá, akik vagyunk.
-
Jó barátokat nagyon nehéz találni, akik ott vannak neked akkor is, amikor tévedsz, de közben nem csak azt mondják, amit hallani akarsz. Azt is hajlandónak kell lenniük elmondani, amit hallanod kell. Ez az oka, hogy olyan nehéz megtalálni az igaz szerelmet. Mert a szerelem alapja a barátság, és a barátság nagyon, nagyon ritka.
-
Úgy látom, nem ismered a nőket, pedig magától értetődő, hogy képtelenek az igazságot magukban tartani. Valami belső kényszer hajtja őket, hogy beszéljenek. Ez az erő annál kényszerítőbb, minél veszélyesebb titkot őriznek. A titkot pedig magától értetődően mindig olyasvalakinek mondják el, akiről tudják, hogy továbbadja. Bernhard Borge
-
Ha új dolgokat csinálunk - például először megyünk el egy múzeumba, megtanulunk egy új játékot, ismeretlen helyre utazunk, új emberekkel találkozunk -, feltehetően sokkal boldogabbnak érezzük magunkat, mint azok, akik leragadnak a megszokott tevékenységeik mellett. A boldogság paradoxonjainak egyike: bár irányítani akarjuk az életünket, csakhogy a szokatlan és a váratlan is boldogságot nyújt. Gretchen Rubin
-
A kapcsolatokban az, ami egykor a másikhoz vonzott bennünket (például a nagylelkûsége vagy a humora), idővel megszûnik csodálatosnak lenni, és megszokott lesz. Ami pedig megszokott, azt el is várjuk. Ennek az az ára, hogy az illetőt már nem csodálatosan elhajlónak vagy egyedinek látjuk, hanem normálisnak, s ezzel azt kockáztatjuk, hogy a jelenlétét magától értetődőnek vesszük. Beau Lotto
-
Valaki megdob kővel. Kit hibáztatsz? Azt, aki a követ dobta, pedig valójában a kő talált el. Akkor miért nem a követ hibáztatod? Mert a kőnek nem állt szándékában fájdalmat okozni. Ezt a logikát követve viszont a követ hajító embert sem volna szabad hibáztatnod, hiszen a harag és a szenvedés vitte rá arra, hogy megdobjon téged. Amikor valaki megbánt bennünket, mindig azt hisszük, hogy direkt ránk utazik. Ha azonban megértjük az emberi elme mûködését, akkor azt is tudjuk, hogy amikor fájdalmat élünk át, gyakran elveszítjük a fejünket, és olyasmit teszünk vagy mondunk, amit nem akarunk. Gelong Thubten