Október idézetek

A világon a legszebb dolgok a törékeny üvegek és a rövid életû hópelyhek a tenyereden. Ahogyan felvillannak a szikrák a kihunyó tábortûzben, amelyre már nincs kedved még egy ágat rádobni - mindennek megvan a szabott ideje. Ahogyan elered az első tavaszi zápor, ahogyan felragyog a szivárvány a föld fölött, ahogyan elválik az ágtól a lehulló levél, végighasítja az eget a villám cikcakkja. Ha akarod, mindenütt, minden órában, minden percben megtalálod a szépséget. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko

Eljött ez az idő is, túl vagyunk rajta, büszkén hordja gömbölyded terhét a vízcsepp, ősz van, hiá- ba vagyunk túl a nehezén, újabb idők jönnek, új túllevések, az időt nem lehet eltüntetni a dolgok útjából, mert az idő maga a küszöb, a párkányon kucorgó esőcsepp is összegyûjti az emlékeket, a fényt, mégis felszárad, eltûnik.

A húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló. Krúdy Gyula

Szeptemberben az ember lefölözheti a nyár, a tavasz és a tél legjavát, és összekeverheti, mint aranyló, vörös és narancsszínû falevelek halmát.

Ezernyi színben ragyog a nap. (...) A fák fehér levelei és virágai gyöngyház színben tündökölnek, és időnként hófehér, puha mannával árasztják el a vidéket. A Fehér Fák Ligetét övező rét szivárványszínû, akárcsak a vele szomszédos erdő, és ha a kézfejeddel megsimogatod a virágok fejét, mindegyik csilingelni kezd. A. O. Esther

Az emlékezésnek is van éghajlata, flórája és faunája. Ez az éghajlat egyáltalán nem mérsékelt. Telítve van végletekkel. Az igazi ősz soha nem az, amelyet éppen megélünk, hanem az a másik, aranyfürtös, halálra érett és csodálatos, melyre egy tavasszal emlékezünk. Márai Sándor

Nincs az ősznél, nincs ügyetlenebb, elpotyogtat minden levelet. Horváth Imre

Egyszer majd szép lesz minden, a telet s az őszi félelmet, hidd el, szerelmünk levetkőzi. Kányádi Sándor

Az ősz az az évszak, ami után rögtön a tavaszt várjuk.

Az erdő lassan színesedni kezd. A mezőkön a termény már beérett, közeleg az ősz. Az évszakváltozás különböző csapásokkal sújt minket. Minden ok nélkül hullik a jószág, a tehenek sûrû teje sárgállik a sajtárban, néha véres is. Aztán hatalmas jégeső veri el a termés nagy részét. Mintha egy komor fekete felhő ereszkedett volna a városra, minden olyan baljóslatú, mintha valami rettenetes dolog bekövetkeztét jelezné. Celia Rees

Az ősz ma, nézd meg, épp bokáig ér. A szeptemberre külön színvilág van: összekutyulva barna és fehér, rumos kóla egy részeg indiánban. Závada Péter

Minden éjjel egy sereg virág költözik az ablak üvegére, könnyû indák, álombéli fák, szirmok, ágak, levelek fehére. Kuzebaj Gerd

Nagykarácsony immár eljő, érkezik az újesztendő. Míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik. Weöres Sándor

Egész hétvégén a csodaszép kék szemeit láttam magam előtt. Összehasonlítottam az ég kékjével minden napszakban, a város szélén álló kis tó színével, a lenvirág, a nefelejcs és a búzavirág színével, de egyik sem volt képes visszaadni azt a kéket. Bucsi Mariann

Lábujjhegyen jár-kel az ősz, majd a tél, szendereg minden, mint egy kisgyerek, jégvirág sző az ablakra makramét, de leolvad majd, ha itt a kikelet.

Nem érdekel Színes őszi levelek hova szállnak el.

Halihó! Hull a hó! Megjött a Télapó. Hoz a hátán felhő-málhát, meg-megrázza ősz szakállát - s hull a hó. Halihó!

Minden szürke, unalmas, egyhangú. Ilyen a világ. Ezt gondolod. Mert azt hiszed, mindent láttál. De van ám egy kis baj: a pinceablaknál ácsorogsz. Onnan nézed a világot. Illetve, azt, amennyit onnan látsz belőle. De ha felmész a tetőre, ahonnan messzire ellátsz, egészen más lesz a világ. Csodákkal teli, élményekkel, színekkel, illatokkal teli. Végtelen. És szép. Csak elhatározás kérdése. Hogy melyik ablakot választod. Csitáry-Hock Tamás

A nyár bénítóan hat. (...) Hirtelen minden kizöldül körülöttünk, majdnem egész nap világos van, meleg szellők kergetik egymást a házak sarka körül, akár az újonnan született borjúk. De mindenki megtanulta, nem lehet bízni a melegben, hamis, szökni készül, mindig elhagy. A fák hamar levetkőznek ezen a vidéken, úgy hullajtják le a leveleiket, mint ahogy más kibújik a hálóingéből, a napok egyre rövidülnek. Gyorsabban, mint ahogy bárki is számítana rá, megérkezik a fehér tél, kitörli a többi évszak színeit, a világ üres papírrá változik, fagyos, frissen vasalt lepedőt lát, aki reggel felengedi a rolót. Fredrik Backman

Kunyhóm falán az ősz mosolya táncol, barátaim a fák s a farkasok. Szabó Lőrinc